Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Európai Unió fővárosainak árszintjét tekintve Párizs vezető pozíciója 2023-ban is megingathatatlannak bizonyult. Párizsban 14 900 eurót kértek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért, míg a második legdrágább város München (10 900 euró).
A Budapesten jellemző 3260 eurós átlagos négyzetméterárnál Prágában (5153 euró) és Pozsonyban (3884 euró) is jóval drágábbak az új lakások, de Varsóban némileg alacsonyabb (3022 euró) az árszint.
Az új lakások (helyi valutában számított) ára Budapesten (11,2 százalék), Varsóban (9,7 százalék) és Oslóban (7,2 százalék) nőttek a leginkább az európai fővárosok közül.
Ellentétes irányú mozgások Európában
A legnagyobb csökkenést Koppenhága szenvedte el (-7,4 százalék), de London belvárosában ennél is nagyobb mértékben, 12,5 százalékkal esett az ingatlanok átlagos ára. Ez egy tágabb negatív trendbe illeszkedik, hiszen 2022-ben az Egyesült Királyságban 18,8 százalékos, míg Dániában 9,7 százalékos volt országos szinten az árcsökkenés.
A vizsgált országok közül 2023-ban legnagyobb mértékben (-10,7 százalék) Olaszországban csökkent egy új lakás ára. Az utóbbi évekhez hasonlóan a vizsgált országok közül továbbra is Ausztriában voltak a legdrágábbak az új lakások, itt négyzetméterenként 4920 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4700 euró), Franciaország (4538 euró) és Hollandia (4266 euró).
„Az utóbbi 4-5 évben igen jelentős, és gyakran ellentétes irányú ármozgásokat láthattunk Európában. A kelet-közép-európai lakásárak dinamikus növekedésével csökkent az árszínvonalban tapasztalt korábbi jelentős különbség Európa fejlettebb régiói és a felzárkózó kelet-közép-európai országok között – emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási szakértője. Hozzátette: az átrendeződés hatására 2023-ra például Olaszországban az új lakások fajlagos átlagára (2118 euró) mind a négy visegrádi ország fajlagos árszintje alá került, de „Olaszországban már a használt lakások is olcsóbbak, mint a cseh, a szlovák és a lengyel használt lakások” – mondta az elemző.
10 évet kell dolgozni egy lakásért
A Deloitte Property Index azt is megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve, hány évet kellett dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres új építésű lakás megvásárlásához (ugyanakkor ez a mérőszám fiktív, hiszen feltételezi, hogy az ember semmit nem költ el ebből a fizetésből).
A saját lakáshoz való hozzájutás feltételei az európai piacokon 2023-ban nem változtak jelentősen, Magyarország esetében például a 2023-as 10,2 év megegyezik a 2022-es értékkel.
A saját lakás Csehországban a legkevésbé megfizethető, ott 13,3 évig kellett dolgozni a saját lakásért. Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában az új lakás vásárlásához 6-8 éves bruttó fizetés szükséges, míg Romániában és Olaszországban már 5-6 év bruttó fizetésért hozzájuthatnak új otthonukhoz.
A legmegfizethetőbb piac a lakosság számára Dánia és Norvégia, ahol csupán 4,7 év, illetve 4,8 év bruttó fizetést kell a lakásvásárlásra fordítani.
Kevés lakás épül Magyarországon
A vizsgált 24 ország között a 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is Magyarországon épült a negyedik legkevesebb lakás 1000 főre vetítve. 2023-ban 1000 főre vetítve az építési engedélyek száma is a negyedik legalacsonyabb volt (2,24), és jelentősen elmaradt 2022-es mért értékhez képest (3,62). Ezzel az európai országok rangsorában az építési engedélyek száma alapján elfoglalt 2022-es pozícióján Magyarország 2023-ban tovább rontott.
