Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten található Sínai-hegy Egyiptom egyik legszentebb helye, ami a zsidóknak, a keresztényeknek és a muszlimoknak is kiemelten fontos hely. Áll itt egy mecset, amit a 12. században építettek, illetve a világ legrégebb óta működő keresztény kolostora, a Szent Katalin kolostor, ami egy 6. században épült templom helyén áll. És ez az a hely, ahol a zsidó és keresztény hagyomány szerint Mózesnek megjelent az égő csipkebokor, majd később megkapta Istentől a tízparancsolatot.
A hely az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, mégis masszív építkezések zajlanak az egyiptomi kormány megbízásából. A „Nagy Átalakulás Projekt” néven – már 2021 óta – futó gigaépítkezés célja, hogy az eddiginél is több turista utazzon a Sínai-hegyre, emiatt
villákat, „ökológiai szállásokat”, luxusszállodákat, bevásárlóközpontokat, egy felvonót és egy kisebb repülőteret is építenek
– írja cikkében a 444. Mindezt Kairó „Egyiptom ajándékaként” mutatja be „a világ és minden vallás számára”.
A munkálatok most épp szünetelnek finanszírozási problémák miatt, ettől függetlenül a „Nagy Átalakulás Projekt”-nek köszönhetően a környék már teljesen átalakult, és az új utak építése még most is zajlik.
2025 júliusában a World Heritage Watch nyílt levelet küldött az UNESCO Világörökség Bizottságának azzal a kéréssel, hogy vegyék fel a területet a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Még III. Károly királyt is felkeresték – a brit király ugyanis a Szent Katalin Alapítvány védnöke –, de a brit király sokat nem nagyon tudott tenni azon túl, hogy elmondta, a Sínai-hegyet és a kolostor környékét „a jövő generációi számára megőrzendő spirituális kincsnek” nevezte.
