Tocsikolás

A Tocsik-ügybe 1996 októberében napok alatt belebukott az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) egész vezérkara, s a botrány elérte az ügyet "nem szokványos, de törvényes" titulussal illető Suchman Tamás privatizációs minisztert is, akit Horn Gyula miniszterelnök szintén felmentett, kész tényként elfogadva a közfelháborodást kiváltó, több mint 800 millió forintos sikerdíj jogtalanságát és odaítélésének gyanúra okot adó körülményeit. A bűntudattól letaglózott kormánypárti politikusok azt is elfogadták, hogy az ügy kivizsgálására napokon belül parlamenti bizottság alakuljon. A Deutsch Tamás és a Fidesz vezérkara által a választásokig napirenden tartott kampányt több szakértő mindmáig összefüggésbe hozza az MSZP 1998-as választási vereségével is. Meglehet, a politikai felelősséget magára vállaló Horn a gyors előre meneküléssel könnyelmű volt, s az ügynek - legalábbis jogilag - nagyobb volt a füstje, mint a lángja? Mindenesetre az MSZP köreiben akkor fogalmazódott meg a jelszó: "nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani".

Az LB Szabó Győző vezette tanácsa – ő Horváth Balázs belügyminisztersége idején országos rendőr-főkapitány volt, majd főbíró és egy ideig az LB elnökhelyettese lett – végül kedden Tocsik Mártát a korábban hangoztatott vádak közül sem csalásban, sem hűtlen kezelésben nem találta bűnösnek, így "mindössze" három rendbeli magánokirat-hamisítás miatt marasztalta el 400 ezer forint pénzbüntetésre, szemben a Fővárosi Bíróság tavaly márciusban első fokon kiszabott 4 éves börtönbüntetésével.

Az immár jogerős ítélettel anyagilag is jól járt az ÁPV Rt. jogvégzett, ám szakvizsgával nem rendelkező egykori szakértője, aki 1996-ban önkormányzatokkal alkudozott a helyhatóságoknak az átalakuló állami vállalatok belterületi földjeiért járó ellenérték csökkentéséről. Az LB ugyanis elvetette az első fok 640 millió forintos vagyonelkobzást kimondó döntését, s Tocsik vagyonának zár alá vételét is feloldották. Noha egy másik eljárásban az LB a jó erkölcsbe ütközőnek és ezért semmisnek nyilvánította a jogásznő számára 804 millió forintos sikerdíj kifizetését lehetővé tevő szerződést, elvben a most szabaddá vált százmilliók akár el is szivároghatnak a semmisséget kimondó ítélet tényleges végrehajtásáig.

Tocsiknál is jobban járt az ÁPV Rt. hajdani vezető jogtanácsosa, Liszkai Péter, akit bűncselekmény hiányában teljes mértékben ártatlannak minősített az LB (ő első fokon 3 év 6 hónapot kapott). Az immár nyolcadik éve húzódó büntetőper Boldvai László volt MSZP-kincstárnok és Budai György SZDSZ közeli üzletember számára is teljes felmentéssel végződött. Az ÁPV Rt. két legfontosabb akkori vezetője, Szokai Imre elnök és Lascsik Attila vezérigazgató egyaránt 1 év 6 hónap, Bessenyei Zoltán és Spanyol József igazgatósági tagok pedig 1-1 év fogházbüntetést kaptak - első fokon Szokait még letöltendő 4 év 6 hónapra ítélték hűtlen kezelés miatt, ez a minősítés most hanyag kezelésre enyhült -, ám ennek végrehajtását mindannyiuknál 4 évre felfüggesztették, sőt, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is azonnali bírói mentesítést kaptak, így bármilyen újabb bizalmi állást is betölthetnek.