"Az iratok jelenlegi feldolgozottsági szintjén nem található" Szita Károly neve a levéltári iratokban - mondta Kutrucz Katalin a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorában a kaposvári polgármester állítólagos ügynökmúltjára vonatkozó kérdésre. Hozzátette: mivel az anyagok feldolgozása folyamatos, előfordult már, hogy valaki azt a választ kapta, nincs róla irat, később pedig ezer oldalt postáztak számára.

Szita Károly korábban cáfolta az Index internetes portál hírét, miszerint a nyolcvanas években ügynöki tevékenységet végzett, és Krakus Péter fedőnéven írt katonai objektumokról jelentéseket.

Múlt csütörtöki sajtóértekezletén megerősítette, hogy az állításért jogi úton követel elégtételt. Közölte, azt, hogy nem volt ügynök, bizonyítja az átvilágító bírák 1999-ben neki küldött határozata. Továbbá, mint mondta, előző nap megkereste az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, és az intézmény arról értesítette "körültekintő kutatást végeztek a rendelkezésükre álló iratanyagokban, s a kutatómunka az iratanyag jelenlegi feldolgozottsági szintjén nem járt eredménnyel".

Kutrucz Katalin a tv-műsorban hangsúlyozta, hogy az állambiztonsági levéltárban fellelhető iratokkal összefüggésben sokan "tévedésben" vannak, mert az iratok túlnyomó többsége nem az ügynökökre, hanem az áldozatokra vonatkozik.

Úgy fogalmazott: "Az iratok 90-95 százaléka nem az ügynökökről, nem a hivatásos alkalmazottakról, hanem az áldozatokról, az áldozatok életéről, üldöztetéséről szólnak". Hozzátette azt is, hogy míg az ügynökök nyilvántartásánál szinte 100 százalékos a feldolgozottság, az áldozatoktól szóló anyagokat egyelőre kevésbé sikerült áttekinteni.

Kutrucz Katalin kiemelte: a nyolcvanas, kilencvenes évekből hiányos az anyag. A nyolcvanas évek anyagát január 22-ig kell a szolgálatoknak felülvizsgálniuk és február 22-ig kell a levéltár számára átadniuk.

A szocialisták ügynöktörvény-javaslatáról szólva Kutrucz Katalin közölte: "rossz viccnek" tartja azt, hogy minden iratot hozzanak nyilvánosságra. Mint mondta, nem hiszi, hogy a megfigyeltek magánélete a nyilvánosságra tartozik. "A magyar történelem, az a nyilvánosságra tartozik, de az nem az áldozatok magánéletének kiteregetéséből áll" - hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.