"Biztosak vagyunk abban, hogy a közvéleménynek jogában áll megtudni: ki, miért és hogyan működött együtt a titkosszolgálatokkal", ezért a Political Capital internetes honlapján pénteken délelőtt közzéteszi a már ismert személyek listáját - olvasható az intézet közleményében.

Mint írják, az a céljuk, hogy ezzel is nyomást gyakoroljanak a politikai elitre, "mozduljon meg végre és teljesítse, amit sokszor megígért, hozza nyilvánosságra az ügynöklistát. "Mi világosságot akarunk, az értékelés a választók feladata" - teszik hozzá.

Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója azt mondta: a listán mindenki szerepel majd, akiről tudható, hogy "vagy önként, vagy kényszerből, de együttműködött, vagy bizonyos más kritériumoknak megfelelően szerepel a történeti hivatalban azon a bizonyos listán, amelyen szerepelnek a III-as főcsoportfőnökséggel együtt munkálkodók nevei".

Közölte: a sajtóban nagyon sok "sugalmazás, pletyka és bizonyítatlan állítás" jelent meg. "A mi listánk azoknak a neveit fogja tartalmazni, akikről egy bizonyos meghatározott módszertan alapján egyértelműen tudható, hogy hogyan és miként kerültek az állambiztonsági szolgálatok látókörébe."

Nem a megfigyeltek listáját hozzuk nyilvánosságra, hanem azokét, "akik a másik oldalon szerepeltek" - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy hány nevet tartalmaz a lista, Szabados Krisztián azt mondta: ez pénteken ki fog derülni. Hozzátette: "nagyon vigyázunk arra, hogy itt nehogy bárkit is ártatlanul meghurcoljunk".

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos azt mondta, csak a jogszerűen nyilvánosságra hozott adatokat lehet később újra közölni. Hozzátette: a közlés jogszerű azon emberek esetében, akik önként nyilatkoztak érintettségükről, "az már nem jogszerű, hogy valakit meggyanúsítottak, és akkor bevallotta". Mint mondta, közszereplők esetében jogszerűen nyilvánosságra hozhatók ezek az adatok.

Az ügynöki múlt jogszerűtlen nyilvánosságra hozatalára Péterfalvi példaként említette Pokorni Zoltán fideszes politikus édesapja nevének, vagy Molnár Gál Péter színikritikus nevének közlését. Mint mondta, a korábban jogszerűen közölt adatok újraközlése, illetve egy helyen kezelése nem vet fel adatvédelmi aggályokat.

Péterfalvi azt is elmondta, hogy "az adatvédelmi törvény alapján akkor lehet személyes adatot kezelni, ha azt törvény elrendeli, vagy az érintett hozzájárul". Hozzátette: "az összes többi nem jogszerű, akármilyen módszert találnak ki".