Az MSZP átengedte a rendelkezésére álló felszólalási időkeretet Kóka János gazdasági miniszternek a Fidesz kezdeményezésére megrendezett Propaganda és valóság a magyar gazdaságban című keddi parlamenti vitában.

Ha egy országban nőnek a reálbérek, akkor az az ország veszít a versenyképességéből, főleg akkor, ha korábban az olcsó termelésre koncentrált - mondta Kóka a gazdaság alakulásáról szóló prezentációjában. Kóka szerint Magyarországon ma már magas hozzáadott értéket szeretnénk előállítani, ami magában hordozza azt az előnyt, hogy többet tudunk fizetni az embereknek.

Ha többet fizetünk az embereknek, akkor a versenyképességünknek bizonyos jelzőszámai romlanak - tette hozzá. "Ennek az eredménye az, hogy 2000 és 2004 között romlott Magyarország versenyképessége" - jegyezte meg, és hozzátette: nincs olyan gazdasági minősítő intézet, amely Magyarország azóta tapasztalt versenyképességi javulását ne ismerné el.

Kóka szerint nem igaz az ellenzék azon állítása, miszerint a kormány nem hívta le az európai uniós forrásokat, valamint nem igaz az sem, hogy késedelemben vagyunk. Az első tizenöt hónapban a rendelkezésre álló források csaknem hatvan százalékát lekötöttük - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-s finanszírozás alapvető jellege az utófinanszírozás: egy feladatot az unió akkor fizet ki, amikor már elkészült valami. Akkor tudunk egy utat finanszíroztatni, ha az út elkészült, és nem addig, amíg építés alatt van - intézte szavait az ellenzéki képviselőkhöz.

Az ország helyzetéről elmondta: nő a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, nő az aktivitás, nő az álláskeresők száma és nő a betöltetlen álláshelyek száma. "A munkanélküliség növekedése önmagában nem szemlélhető, hiszen csak azt jelenti, hogy mennyien jelentkeznek be a munkanélküli ellátás rendszerébe" - jegyezte meg. Egyre többen találnak állást maguknak - mondta, hozzátéve, hogy 2004-ben 215 ezer új munkahely jött létre, és emellett 168 ezer munkahely szűnt meg. Elmondta, hogy általában olyan munkahelyek szűnnek meg, ahol alacsonyabb a hozzáadott érték, ahol a versenyképességi előnyt nem sikerült fenntartani.

A Fészekrakó program kapcsán Kóka János közölte: a kormány olyan embereket támogat a lakáshoz jutásnál, akik szociális helyzetüknél fogva igazán rászorultak. A bérek adóterhéről összefoglalva azt mondta: a Medgyessy-Gyurcsány-kormány csökkentette a béreket terhelő elvonásokat.

A reálbérek alakulásáról (összehasonlítva az Orbán-kormány és a Medgyessy-Gyurcsány-kormány számait) azt közölte: a fideszes kormány tíz százalékkal növelte a reálbéreket, míg a szociálliberális kormány 17,8 százalékkal. A nyugdíjak vásárlóereje az Orbán-kormány alatt 11,4 százalékkal nőtt, míg a Medgyessy-Gyurcsány-kormány alatt 23 százalékkal - jegyezte meg.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője Kóka János felszólalására reagálva azt mondta: "az a helyzet miniszter úr, hogy ön tényleg a Guinness Rekordok könyvébe kerülhetne, mert ennyi hazugságot negyven percben, itt a Ház falai között még senki nem hordott össze, mint ön". A politikus azt kérte a gazdasági minisztertől, mondjon legalább egy olyan céget, amely azért nem ruházott be Magyarországon, mert éles politika vita van az ellenzéki és a kormánypártok között.

Szerinte 270 ezer család vett fel kedvezményes hitelt a Fidesz-kormány ideje alatt, egy kutatás pedig azt is cáfolja, hogy zömében a vagyonosabb rétegek képviselői éltek a hitelfelvétel lehetőségével. A fideszes képviselő szerint a családi pótlék változásával egy átlagos keresetű fizikai munkás, aki bruttó 88 ezer forintot keres, és egyedül tartja el a családját, a változások miatt 9700 forintot fog veszíteni.

A gazdasági miniszter az ellenzéki képviselők felszólalására válaszolva közölte: a társasági adó Lengyelországban 19, Csehországban 26, Szlovákiában 19, Magyarországon 16, Romániában 16 és Bulgáriában 16 százalék. "Ön most képviselő úr rúgott egy öngólt" - fűzte hozzá. A miniszter Magyarország hitelbesorolásával kapcsolatban azt mondta: az ország szuverén hitelbesorolása egyetlen hitelminősítő intézetnél sem romlott, viszont az igaz, hogy az elmúlt egy évben a Fitchnél és a Standard and Poor's-nál romlott a forintban denominált államkötvények besorolása.

Tállai András fideszes képviselő szerint az elmúlt években az egészségügyi hozzájárulás háromról négy százalékra emelkedett, a kormány megszüntette a nyugdíjjárulék adókedvezményét, csökkentette a lakáshitelek adókedvezményét, korlátozta a családi adókedvezményeket. Megszűnt a nulla százalékos áfakulcs, a 12 százalékos pedig 15 százalékra emelkedett, nőtt a villamos energia áfája, de az ára is, négyszer. Hozzáfűzte: a kisvállalkozások terhei a levegő-, a víz- és a talajterhelési díj bevezetésével nőttek. Ugyancsak emelkedtek a terhek a bank- és a regisztrációs adóval.

Herényi Károly (MDF) szerint a kormány hibái ellenére nincs válságban a gazdaság, megvan a lehetőség a legnagyobb problémát jelentő nagy elosztó rendszerek, az államháztartás reformjára. A képviselő a hibák közé sorolta, hogy a közalkalmazotti szférában magasabbak a reálbérek, mint a versenyszférában, ami Európában általában nullszaldót mutat, vagy eltolódik a versenyszféra javára.

Áder János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője, összegezve a vitanap tanulságait, kijelentette: a gazdasági miniszter "monomániásan" ismételgette a saját számait, és kiforgatta az ellenzék szavait. A legnagyobb baj az, hogy a gazdasági miniszter a számok mögött nem látja az emberek gondjait - tette hozzá.

Kóka zárszavában csalódásának adott hangot, mert - mint mondta - nagyon kevés szó esett a vitanapon gazdaságpolitikáról, arról, hogy hogyan teljesít a gazdaság, hogyan nőtt az utóbbi egy évben Magyarország versenyképessége. Abban, hogy a gazdaság növekedése teremthet forrásokat egyéb társadalompolitikai feladataink megoldásához, ebben alapvetően egyetértünk - jegyezte meg.

Megerősítette szándékát, hogy a jövő hétre négypárti egyeztetést kér a gazdaságpolitikáról. A politikai pártok nagy része jelezte részvételét, a többiektől pedig ugyanezt várja a miniszter. Az elnöklő Mandur László a vitát lezárta, az Országgyűlés legközelebb szeptember 12-én ül össze.