A sírhelyet a X. Meleg és Leszbikus Fesztivál résztvevői - mint minden évben, idén is - megkoszorúzzák. Sokáig jeltelen sírban nyugodott a Bécsben magyar szülőktől Karl Maria Benkert néven született irodalmár, műfordító, a nemzetközi melegtörténelem fontos alakja, aki hírét nem annak köszönheti, hogy Petőfit és Jókait főleg német nyelvterületen népszerűsíteni kívánta, hanem az általa megalkotott szónak, szavaknak.

Ő használta először 1868-ban egy magánlevélben, majd 1869-ben már nyilvánosan is a görög homosz és a latin sexus szavak összeolvasztásából született homoszexuális kifejezést, egy kevésbé megbélyegző fogalmat keresve az akkoriban csak szodomitákként vagy fajtalankodókként nevezett csoport megjelölésére, és ő beszélt először homo-, mono-, hetero- és normálszexuálisokról.

Kertbenynek – aki maga is vonzódott a férfiakhoz – a saját korában rendkívül modern véleménye volt az azonos neműek iránt vonzódók társadalmi megítéléséről; hangsúlyozta, hogy az államnak ki kellene terjesztenie az állampolgárok magánéletébe való be nem avatkozás elvét a homoszexuálisokra is, szorgalmazta az ilyen aktusok szabad gyakorlásához való jog biztosítását mindenki számára, aki így akar élni - ami akkoriban szentségtöréssel ért fel.

Kertbeny Károlyt, Jókai és Petőfi cimboráját hosszú külföldi tartózkodás után, 51 éves korában, már megromlott egészségi állapotban hozatta haza a magyar állam, a kormány segélyben részesítette a betegeskedő hírességet, a Főváros pedig lakást utalt ki neki a Rudas fürdőben.

A magyar melegközösség öszefogásából 2002 nyarán emeltek neki külföldön is számon tartott rózsaszín gránit síremléket. Amit a katolikus egyházból homoszexualitása miatt kitaszított Sándor Bertalan pap szentelte fel.