hvg.hu: Ki nem roma színművész az alábbiak közül: Jónás Judit, Csányi Sándor, Gesztesi Károly, Balogh Janó? Többek között ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepeltek azokon a tesztlapokon, amelyeket az Amaro Drom sátrában lehetett kitölteni. Miből gondolja, hogy hozzátartozik egy ember tájékozottságához az, hogy tudja, ki milyen származású?

Fris E. Kata: Mi olyan ismert emberek, írók, színművészek neveit tüntettük fel ezen a teszten, akikről lehet hallani, olvasni. Nem akartuk erősíteni azt az ellentétet, hogy ki roma és ki magyar, viszont ha valaki valamit jól csinál, akkor nyugodtan lehet büszke a származására. A teszten szereplők kivétel nélkül vállalják származásukat. Szerintük a romák igenis büszkék arra, hogy van egy Jónás Judit, aki a Nyócker című filmben játszott, vagy van Csányi Sanyi a Kontroll főszereplője, aki a Romano Kher- Cigány Ház ösztöndíjasa volt. Annak az intézménynek, ami szintén ennek a sátornak az egyik társszervezője. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a leendő roma értelmiség, középosztály felvállalja a származását, és azt, hogy romaként is professzionális lehet a saját területén. Mivel több szervezettel közösen csináljuk az Amaro Drom-sátrat, ezért többféle tesztet töltettünk ki, szociális, kulturális vagy éppen jogi témában. Volt egy nyelvi teszt is, amit Balogh Bori készített, ő cigány nyelvvizsgáztató a Rigó utcában. Utóbbi tesztnél az érdekelt bennünket: az emberek tudják-e, hogy a magyar nyelvben gyakran használt szavak – például séró, raj, gádzsi – mit jelentenek a cigány nyelvben.

hvg.hu: Soroljon fel három hagyományos cigány foglalkozást! – szerepelt szintén az egyik tesztben. Meglepő válaszok születtek?

Számunkra meglepő volt, hogy tradicionális mesterségként sorolták fel a kétkezi vagy segédmunkást. Bár talán mégsem kellene ezen meglepődnünk, hiszen az elmúlt 40-50 évben valóban romák tömegeit foglalkoztatták a gyárak, ők építették az utakat, és van egy már nem is olyan fiatal korosztály, akik a romákról csak, mint segédmunkás vagy zenész gondolkodik.

hvg.hu: Ha már a származást firtatták: a Megasztár-győztes Caramelről boldog-boldogtalan tudja, hogy roma. Mi több, a minap éppen a Sziget Roma sátrában volt vendég. A szervezők a diszkriminációellenesség jegyében hívták meg, az érdeklődőkkel elvileg erről beszélgetett volna az énekes.

Elvileg igen, gyakorlatilag azonban szinte csak a Megasztár-versenyről faggatták. Bár Caramel is azt hangoztatta, hogy ne feszegessék ezt a „roma kérdést”, szomorúnak tartotta azt, hogy egyáltalán ma Magyarországon erről még beszélni kell. Már elege van abból, hogy mindig erről kérdezik, noha erről szólt volna a beszélgetés. De a közönség sem volt vevő erre a témára, mint kiderült.

hvg.hu: Ellentétben a kereskedelmi csatornákkal, akik igencsak rácuppantak a témára. Az RTL Klub például roma műsorvezetőket toboroz. Hogy fogadták ezt a kezdeményezést a romák?

Ez a kezdeményezés egy kicsit PR ízűnek tűnt a romák közt, legalábbis a környezetemben ezt érzem. Jelentkeztek az RTL-nél tőlünk, az Amaro Dromtól is fiatalok, akik elmentek. Felháborította őket, hogy szinte gyakornokok beszélgettek velük. De az is nagyon érdekes volt, hogy az RTL Klub felhívása után nem sokkal később a Duna TV az egyik bemondóját, Káli Horváth Kálmánt, aki évek óta a televíziónak dolgozik, úgy állították be, mintha kiválasztották volna roma műsorvezetőnek. A Duna TV is keresett szerkesztőket, operatőröket, de mégsem hirdették így meg. Mindenesetre a cigányokat nem lehet kizárólag bőr és hajszín alapján azonosítani, mert vannak szőke, kékszemű cigányok is. Nem hiszem, hogy utóbbiak esélyesek lennének roma műsorvezetőnek, hiszen az embereknek „beazonosítható”, kinézetre is roma cigány kell a képernyőre.

hvg.hu: A Sziget arról is híres, hogy egymástól különböző kultúrákat hoz össze. Tapasztaltak-e negatív érdeklődést a szigetelők részéről?

A legtöbb ember pozitív és érdeklődő, de van, aki kötözködik. Valaki például, amikor megtudta, hogy romákkal „foglalkozunk”, a fejünkhöz vágta, hogy „mit csinálunk ezekkel a tetűkkel?”, merthogy őt az általános iskolában cigány gyerekek verték. Úgy éreztük, hogy az előítéletes emberek elsősorban a sérelmeiket jöttek felróni nekünk. De reméljük, hogy azáltal, hogy roma fiatalokkal, egyetemistákkal, művészekkel találkozhatott árnyaltabbá vált a kép.