| A képalkotás új dimenziói |
Az első PET berendezést 1973-ban készítette el Edward J. Hoffman és Michael Phelps a St. Louisi Washington Egyetemen (USA), ám az izotópok létrehozására szolgáló részecs-kegyorsító magas költségei miatt csak lassan nyert polgár-jogot a gyógyászatban. |
Az elmúlt hónapokban Magyarországon is felgyorsult a nukleáris medicina és az információtechnológia legkorszerűbb eredményeit ötvöző PET/CT berendezések telepítése. Májusban és júniusban – gyors egymásutánban – két ilyen központot is avattak Budapesten, mindkettő magántőkéből született: az egyiket az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben (OITI), a másikat, – zöldmezős beruházásként – Albertfalva „rozsda-övezetében” adták át, PET/ Pozitron néven. Itt – az országban másodikként – részecskegyorsítót (ciklotront) is telepítettek, ezért a vizsgálatokhoz gyorsan bomló izotópokat is alkalmazhatnak, ami tekintélyes mértékben kiterjeszti a PET-tel felderíthető kórok körét. (A PET vállalko-zások megalapításának körülményeiről, finanszírozásukról részletesen írt Gáti Júlia a HVG 2005 május 25.-i számában)
Az új diagnosztikai centrumok átadásával valamelyest sikerült lefaragni a hazai orvoslás lemaradásából. Míg ugyanis 1994-ben, a Debrecenben megnyitott PET centrummal és a vizsgálatok állami finanszírozásával Magyarország még Európa élvonalába tartozott, az elmúlt évtizedben fokozatosan a sereghajtók közé került. Az Unión belül ma már átlagosan egymillió lakosra jut egy-egy ilyen berendezés, de például Belgiumban ennél kétszer jobb az ellátottság.
Az OITI PET/CT centrumában augusztus közepéig 110, az albertfalvaiban 150 paciens fordult meg. Ez utóbbinál mintegy kilencvenen jelentkeztek olyanok, akiknél előzőleg más módszerrel már kimutatták a daganatos betegséget. Mint Lengyel Zsolt, az albertfalvai PET/Pozitron központ főorvosa elmondta, a PET/CT vizsgálat közel 60 százalékuknál módosította az eredeti diagnózist, s 23 százalékuknál derült ki, hogy betegségük enyhébb, mint azt a hagyományos vizsgálati módszerek mutatták. Ezeket a betegeket felesleges szenvedésektől, az állami egészségügyet pedig indokolatlan műtétek, és hatástalan kemoterápiák milliós költségeitől lehetett megkímélni.
A két új központ kapacitása évi mintegy húszezer vizsgálat elvégzését tenné lehetővé, ehhez mérten meglehetősen szerény szám az eddig elvégzett 260 vizsgálat. Úgy tűnik, a magántőke fürgesége mintha zavarba hozta volna az állami egészségügyet, csak a központok készültek el gyorsan, a finanszírozás ügye korántsem halad ennyire olajozottan. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár (OEP) egyelőre csupán a Debrecenben végzett vizsgálatokat fizeti, a két korszerűbb budapesti központban viszont egyelőre a beteg zsebe bánja a tetemes költséget: az OITI-nél 295 ezer forintba, Albertfalván 250 ezer forintba kerül egy vizsgálat. Igaz, alapítványi támogatásból az előbbinél a vizsgálatok fele, az utóbbinál pedig 500 vizsgálat díjmentes lesz.
Meglehetősen eltér a szakemberek álláspontja, hogy valójában mekkora a társadalmilag tolerálható, állami finanszírozású vizsgálatok száma. Vannak, akik szerint Magyarországon a daganatos betegségek évi mintegy 25 ezer, a kardiológiai elváltozások további mintegy tízezer PET vizsgálatot indokolnának, amihez még mintegy a gyulladásos gócok felderítését célzó vagy más módon elvégezhetetlen 7-10 ezer neurológiai vizsgálat járulna. Az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet áprilisban készített tanulmánya jóval óvatosabb, évente mintegy 7000 PET vizsgálatot tart indokolhatónak. Ez még mindig majd egy nagyságrenddel nagyobb a Debrecenben évente végzett vizsgálatok számánál.
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi három központ elegendőnek bizonyulhat a hazai igények kielégítésére. Nem véletlen, hogy a piaci alapokon működő két budapesti központ komoly súlyt helyez a marketingre, stratégiájuk azonban eltérő.
A PET Pozitron eddigi pacienseinek 39 százaléka csupán arról akart meggyőződni, nem rejtőzik-e kezdődő, egyelőre tünetmentes daganat valahol testükben. A PET akár 2-3 milliméteres elváltozások kimutatására is alkalmas, korai stádiumban pedig a daganatos megbetegedés nagy valószínűséggel gyógyítható. Dr. Lengyel Zsolt szerint az 50 év felett kétévente elvégzett teljes test vizsgálat a gyógyulási esélyeket tekintve roppant hatékony korai rákdiagnosztikai módszer. Ma a felismert rákbetegségeknél már az esetek 45 százalékában távoli áttéteket is találnak az orvosok, ilyenkor pedig már sokkal kisebb a beteg gyógyulási esélye.
Dr. Fekésházy Attila, az OITI-nél működő PET/CT központ főorvosa ezt másként látja. Mint mondja, ők kizárólag alapos orvosi indikációval fogadnak betegeket. A szűrővizsgálatokat nem tartja szerencsésnek, mert egyrészt a PET vizsgálatok esetenként – igaz többnyire egyszerű módon tisztázható – álpozitív diagnózist is eredményezhetnek, másrészt viszont a PET egyes daganatfajták – például a meglehetősen gyakori prosztatarák – kimutatására kevésbé alkalmas.
Ők másfelé keresik a piac bővítésének lehetőségét. A rák gyógyításában mind gyakrabban alkalmazott módszer, hogy pontosan célzott sugárnyalábbal roncsolják szét a beteg szövetet. A daganat pontos körülhatárolásához korábban kizárólag CT-re épülő tervezőprogramokat használtak, a General Electric azonban – magyarországi programozó csapattal – már fejleszti a PET-re alapozott tervezőprogramot is. A módszer kipróbálására az Unióban négy intézetet jelöltek ki, amelyek közül az Uzsoki utcai kórház az egyik, a daganat helyének pontos meghatározásában pedig az OITI-ben működő PET/CT központ működik majd közre.
Kocsis Kristóf