A miniszterelnök a csaknem 130 oldalas kötetben azt írja: a rendszerváltozás nagy politikai céljai zömmel teljesültek, és egyre  sürgetőbb, hogy olyan új, Magyarországot mozgósítani képes nemzeti célt fogalmazzunk meg, amelynek elérése millióknak biztosíthat jobb életet.

"Mindenkinek joga van tudni, hogy mit gondolok nagy közös történetünkről, az életünkről, Magyarországról; hogyan látom az előttünk álló kihívásokat és lehetőségeket. Ha pedig Önöknek joguk van mindezt tudni, akkor nekem, demokratikus politikusnak kötelességem ezt elmondani. Egyértelműen, szembesíthetően, vitára készen" - ad magyarázatot az előszóban Gyurcsány Ferenc arra, hogy miért is ragadott tollat.
   

A nagy riválisról

A miniszterelnök könyvében több megjegyzést is szentel a Fidesznek, amely szerinte például 1998-as hatalomra kerülésekor újraélesztette a hírhedt szlogent - aki nincs velünk, az ellenünk van - és fontosabbnak tekintette saját hatalmának megszilárdítását, mint eredeti programjának végrehajtását, a polgári modernizáció felgyorsítását. Szerinte, míg a Fidesz polgári politikája csak egy vékony felső polgári középosztály érdekeit képviselte, addig a baloldal polgárosodást célul kitűző politikája mindenkihez szól.

Önmagát úgy jellemzi: szociáldemokrataként hazafi és demokrata. Az a meggyőződés vezeti, hogy amit tesz, az Magyarország felemelkedését szolgálja, és tudja, hogy az ő igazsága mások igazságával versenyez, amit ő képvisel, az mások nézetével együtt adja ki az egészet.
   
A kormányfő kötetének nyers változatát közeli nyári szabadsága idején vetette papírra, s megjelenéséért nem fogad el honoráriumot. A szöveg foglalkozik többek között a liberalizmus, a szocializmus és a konzervativizmus elemzésével, az úgymond igazságos és igazságtalan társadalmi egyenlőtlenségekkel, a globalizációval és a globalizáció által kikényszerített versennyel, a versenyre felkészíteni hivatott állam szerepével, a polgárság nélkül végrehajtott polgári rendszerváltozással.
   
Kitér a családtámogatással és a nyugdíjrendszerrel, az egészségüggyel, illetve az oktatással kapcsolatos elképzeléseinek ismertetésére, a baloldali adópolitikára és a bérfelzárkózás kérdéseire, a nemzeti politikára és "Új veszély a populizmus" címmel szentel külön alfejezetet a magyar politikát szerinte egyre inkább fenyegető "kísértésnek". 
    
Gyurcsány Ferenc úgy ítéli meg, hogy a mai polgári demokrácia modern "néppártjai" valójában polgári pártok, bázisuk döntő részét a homogenizálódó polgári középosztály adja. "Ebben az értelemben Magyarország jelenlegi parlamenti pártjai - beleértve az MSZP-t és az SZDSZ-t is - mind polgári pártok" - fogalmaz.
    
   
Gyurcsány Ferenc ír arról, hogy új szociáldemokrata politikára van szükség, amely "történelmi baloldali örökségét megőrizve épít a hagyományos polgári, plebejus értékekre, a liberális eszmékre és új szintézist alkotva integrálja a jobbközép konzervativizmus politikai gondolkodásának és törekvéseinek számos elemét is".