Bár a Nemzetközi Helsinki Szövetség döntése értelmében jövőre lesz az emberi jogok és az antiterrorizmus éve, Az emberi jogok a demokráciamozgalomban húsz évvel ezelőtt – Az emberi jogok c. kétnapos konferencia slágertémája már most is ez volt. Legnagyobb feltűnést Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabaság-biztosa felszólalása keltett. Haraszti szerint Európa sok tekintetben túlzottan támadja az Egyesült Államokat az antiterrorista rendszabályainak szigorúsága miatt, miközben az unió az amerikainál jóval keményebb rendelkezéseket léptetett életbe, illetve akar bevezetni.

A globalizációtól, a migrációtól és elsősorban a terrorizmustól való félelem miatt az európai közvélemény is azt akarja a kormányoktól, hogy a korábban evidensnek vett szabadságjogokat nyessék minél rövidebbre. Az európai társadalmak a biztonság visszaszerzésének reményéért önként mondanak le az emberi jogokról. Márpedig technikailag ma már minden lehetséges: amennyiben a törvények megengedik, gyakorlatilag megszüntethető a teljes privát szféra.

Haraszti úgy véli: a londoni merényletsorozat után az unió sokkal szigorúbb direktívákat fogalmazott meg a tagállamoknak, mint az Egyesült Államok 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott „hazafias” törvénye (Patriot Act). Eszerint például az uniós tagországokban nem kell bírói engedély ahhoz, hogy a nyomozó szervek profilalkotási céllal könyvtárakban és hivatalokban kutakodhassanak meg sem gyanúsított polgárok után. Ráadásul a hatóságok akár négy évig is tárolhatják az így szerzett adatokat.

Haraszti különösen azt tartja tarthatatlannak, hogy az európai közvélemény „hang nélkül” vette tudomásul: jövő szeptembertől minden bizonnyal az uniós polgároknak az útlevelében nem csak az ujjlenyomatuk lesz benne, hanem biometrikus azonosítót is kapnak.

A tanácskozás szünetében az EBESZ biztosát többen is győzködték arról, hogy éppen amerikai nyomásra változtatnak az európai útleveleken, és csak azoknak lesz kötelező a biometrikus azonosítóval ellátott úti okmány, akik vízum nélkül akarnak beutazni az Egyesült Államok területére. Haraszti viszont továbbra is fenntartotta: Európa szükségtelenül mond le fontos szabadságjogokról, és eközben Amerikát démonizálja.

A sajtószabadságról a Magyar Helsinki Bizottság konferenciájának résztvevői megállapították, hogy elsősorban Oroszországban és a volt szovjet tagköztársaságokban van közvetlen veszélyben. Konstanty Gebert író, a lengyel Gazeta Wyborcza munkatársa szerint az új demokráciában ma már nem a cenzúrától, hanem elsősorban a Brig Brother-jelenségtől kell félteni a sajtót és közönségét. „A média egyszerre lett üzleti és triviális; de az unalmas és sokszor silány szabadság mégiscsak sokkal jobb, mint az izgalmas parancsuralom” – vélekedett az egykori lengyel ellenzéki.