Itt az idő, válasszatok

Glatz Ferenc, Mádl Ferenc, Göncz Árpád. Elnökök egymás között? © Túry Gergely

Könnyen ellenzéki jelölésű köztársasági elnöke lehetne augusztustól Magyarországnak, ha az MSZP a hét végén nem vizsgálja felül az államfőválasztással kapcsolatos álláspontját. Míg öt évvel ezelőtt az Orbán-Torgyán-kabinetnek sikerült elkerülnie a köztársasági elnök jelölése kapcsán a koalíciós válságot (lásd Négy igen, rengeteg nem című cikkünket), a nyílt hatalmi marakodástól tartózkodni igyekvő MSZP és SZDSZ az elmúlt hetekben belerohant egy ilyen konfliktusba. A szocialista házelnök Szili Katalin jelölése kapcsán hirtelen minden ellentét felszínre tört a baloldalon.

Habár az államfőnek elvileg a nemzet egységét kellene kifejeznie, a 49 éves Szilit a parlament négy frakciója közül eleve csupán az MSZP képviselőcsoportja tartja alkalmasnak a tisztség ellátására. Hiányzó politikai legitimitását a házelnök növekvő társadalmi támogatottsággal igyekezett ellensúlyozni: Szili néhány hónap alatt a politikus-népszerűségi listák dobogós helyére küzdötte fel magát.

Az államfői jelölését kategorikusan elutasító SZDSZ ennek ellenére azzal érvel, hogy korábbi párttisztsége miatt (2000 és 2004 között az MSZP második embere volt) Szili ab ovo alkalmatlan az általa megcélzott tisztségre.

A Sándor-palotába kívánkozó házelnök mögött ugyanakkor szinte a teljes szocialista párt felsorakozott, befutását sokan egyenesen presztízskérdésnek tekintik az MSZP-ben. A két parlamenti választást megnyert szocialistáknak elegük lett abból, hogy másoknak kaparják ki a vezető pozíciókat. Az MSZP, amely 1995-ben az SZDSZ-ből jött Göncz Árpád államfői újraválasztását támogatta, 2002-ben pedig a párton kívüli Medgyessy Pétert segítette miniszterelnöki pozícióhoz, végre egy, a saját soraiból kiemelkedett személyt akar látni a legmagasabb közjogi tisztségben. Az elmúlt hónapokban - az MSZP szociáldemokrata platformja kivételével - úgyszólván minden szervezeti egység kiállt Szili mellett.

Gyurcsány Ferenc. Pörgeti párját? © Túry Gergely

Hosszabb ideje látványosan nem mond viszont semmit a szocialisták első számú államfőaspiránsáról Gyurcsány Ferenc kormányfő. A miniszterelnök utoljára januárban utalt egy interjúban a házelnökre, jelezve: politikai természetű következménye lehet annak, hogy egyesek a decemberi népszavazáson szembehelyezkedtek a koalíció álláspontjával. Hiller István MSZP-elnök az elmúlt hetekben ugyanakkor képtelen volt eldönteni, hogy pártja többségének engedve egyértelműen Szilit favorizálja-e, vagy - egy baloldali államfő biztos befutása érdekében - az SZDSZ által is elfogadható kompromisszumos jelöltet támogasson.

A szabaddemokraták emberileg tisztességes, ám politikai értelemben kiszámíthatatlan tényezőnek tekintik Szilit. A koalíciós partner nem felejtette el, hogy a házelnök 2003 végén durván megalázta a liberálisok által támogatott Gyekiczki Andrást, az Állambiztonsági Levéltár (ÁL) kiszemelt főigazgató-helyettesét. Gyekiczkit egyébként eredetileg maga Szili jelölte az ÁL második emberének, kinevezését azonban - az állambiztonsági lobbi és a Fidesz-MPSZ ellenállását látva - már nem volt hajlandó kiadni. Az SZDSZ néhány parlamenti képviselője az elmúlt hetekben név nélkül már úgy nyilatkozott, hogy a szocialista házelnökkel szemben inkább az egykori MDF-es Sólyom László volt alkotmánybíróra adná a szavazatát június 6-án. Akadt egy-két szocialista honatya is, aki eljátszott ugyanezzel a gondolattal.

Az Alkotmánybíróság (AB) alapító elnöke így az utóbbi hetekben az államfői poszt egyik titkos várományosává lépett elő. Sólyom László köztársasági elnökké választását eredendően - még februárban - a Védegylet nevű zöld szervezet ernyője alatt 110 olyan értelmiségi kezdeményezte, akik ideológiai értelemben esetenként távolabb állnak egymástól, mint a választásra jogosult parlamenti pártok. Más kérdés, hogy miközben a "Sólyom for President!" akció hívei között jó néhány Fidesz-szimpatizáns is akad, a nagyobbik ellenzéki párt mindeddig nem jelölte hivatalosan a konzervatív-liberális jogászprofesszort. Egyelőre csak Pokorni Zoltán, a fiataldemokraták egyik alelnöke pendítette meg - ő viszont több ízben is - ezt a lehetőséget. Az autonóm személyiségként ismert, 63 éves tudós a hírek szerint erősen megosztja Orbán pártját. A Fidesz-MPSZ-ben többen is tartanak attól, hogy a túlságosan szuverén Sólyom kritikus helyzetekben még jelölőivel sem óhajtana okvetlenül együttműködni.

Az államfői posztra a legutóbbi napokig esélyesnek tűnt Szili és Sólyom igencsak eltérő karaktert és hagyományt testesít meg a hazai közéletben. Míg az alapfokú nyelvvizsgával rendelkező egykori MSZMP-tag házelnök a rendszerváltást követően kivételes ütemérzékkel használta ki pártjában a generációváltás, majd pedig a női emancipáció kapcsán kínálkozó lehetőségeket, az időközben akadémikussá megválasztott Sólyom a nyolcvanas években a tudományos tevékenységtől fokozatosan jutott el az egykori ellenzéki mozgalmakig, a rendszerváltás után pedig a harmadik köztársaság máig legnagyobb presztízsű intézményének az alapító elnöke lett. Szili mostani államfői előkampánya során mellesleg egy erősen vitatható lépésre is elszánta magát, amikor több mint egy évtizedes közszereplés után éppen most beszélni kezdett testi fogyatékosságáról a könnyzacskókra szívesen apelláló médiának.

Bihari Mihály. Jogról előzve?

A koalíciós pártok ellentéte csak a legutóbbi napokban látszott valamelyest enyhülni. Az MSZP-nek rá kellett ébrednie: túl sokat kockáztat, ha nem sikerül lenyomnia Szilit a koalíciós partner torkán. Hiába változtatták meg ugyanis a múlt héten az SZDSZ-szel egyeztető delegáció összetételét a szocialisták, s hiába tárgyalt Hiller és Lendvai Ildikó frakcióvezető helyett a házelnök elkötelezett szövetségesének számító Toller László baranyai MSZP-elnök (s további két helyi vezető) a koalíciós partnerrel, ők sem tudták rávenni a liberálisokat Szili támogatására. A koalíciós pártok között hetek óta tartó pókerjátszmában végül is a szocialisták idegei mondták fel előbb a szolgálatot: a párt országos választmányának szombati ülésén már a miniszterelnökkel gyakran együtt mutatkozó Glatz Ferenc akadémikus, továbbá Horn Gyula exkormányfő neve is elhangzott mint lehetséges kompromisszumos jelölteké. Igaz, ők csupán fele-, illetve negyedannyi szavazatot kaptak, mint a változatlanul első számú MSZP-s favoritnak tekintett házelnök. A szocialisták küldöttsége a hét végétől mindenesetre szabad mandátummal folytatja a tárgyalásokat.

A választmány "salamoni" döntését, a koalíciós partner előtti újabb kapitulációt a szocialista pártban nem nyelték le szótlanul. "Egy éven belül nem fordulhat kétszer elő, hogy egy 5 százalékos párt mondja meg Magyarországon, ki nem lehet a szocialisták miniszterelnöke, és ki nem lehet a szocialisták köztársaságielnök-jelöltje. A pártvezetés és a pártelit, ha nem érti meg, hogy megalázták, megzsarolták, megtévesztették, ugyanúgy, mint tavaly nyáron, akkor nagy baj van" - fakadt ki a hétfői Népszavában Suchman Tamás, az MSZP parlamenti képviselője. A Miniszterelnöki Hivatalban tavaly ősszel politikai államtitkárságot kapott befolyásos exminiszter cikkében lényegében azzal gyanúsítja meg az MSZP liberális-szociáldemokrata szárnyát, hogy összejátszik a szabaddemokratákkal. "A jelenlegi konfliktust tovább élezők pedig pártszakadást fognak előidézni" - jósolja cikke végén Suchman, aki Gyurcsány Ferencet szólította fel a konfliktus megoldására.

A múlt hét végén bedobott két új név az SZDSZ-ben egyáltalán nem váltott ki lelkesedést. Hornnak kizárólag a baloldalon vannak hívei, Glatz magatartása pedig kiszámíthatatlan volna az államfői székben - érvelnek a liberálisok. Véleményük szerint Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter vagy Bihari Mihály alkotmánybíró személye körül alakulhatna ki inkább konszenzus a koalíción belül. Bihari elvileg akár "kétharmados" államfő is lehet. Több forrás szerint a fideszes Kövér László kifejezetten rá célzott, amikor az év elején bejelentette: egyes baloldali személyiségeket is készek támogatni az államfőválasztás során. A fiataldemokraták több vezető politikusát a pesti jogi karon hajdan oktató professzor már AB-tagságát is részben az ellenzéki pártnak köszönhette (HVG, 1999. július 3.). A politológus-alkotmányjogász júniusi befutása egyszersmind azt jelentené, hogy a mai államfői hatalom kezdeti megkonstruálója nyeri el a legmagasabb hazai közjogi méltóságot: 1988-ban a most 62 éves jogtudós dolgozta ki (eredetileg Pozsgay Imre számára) a köztársasági elnöki tisztségről szóló első törvénytervezetet.

A leendő államfőt annak tudatában kell majd megválasztania a koalíciónak, hogy ő lesz a Sándor-palota lakója a következő teljes kormányzati periódusban is. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek tehát olyan személyt kell jelölniük, aki szükség esetén - az alkotmány előírásának megfelelően - képes garantálni az államszervezet demokratikus működését. Az elmúlt hónapokban szóba került közel másfél tucat lehetséges köztársaságielnök-jelölt között egyébként a volt AB-elnök mellett még egy személyiség akad, aki már éles helyzetben is bebizonyította: akár konfliktusok árán is kész eleget tenni a hatalommegosztás következtében esetleg rá háruló feladatoknak. A Magyar Rádió 1990-1993 közötti elnökének, az SZDSZ által államfőnek javasolt Gombár Csabának a jelölését azonban az MSZP nem támogatja. A szocialisták pénteki kongresszusáig azonban még új nevek is szóba kerülhetnek. A végső befutó a legutolsó hírek szerint akár az MSZP tekintélyes veterán politikusa, az SZDSZ által is respektált 80 éves Vitányi Iván is lehet (lásd Harc, álláspontok című írásunkat). A párt szociáldemokrata platformjának elnöke, akiben egyesek a potenciális magyar Sandro Pertinit látják (az Olasz Köztársaság 1978-1985 közötti elnökéhez hasonlóan Vitányi is részt vett a háború idején az antifasiszta ellenállásban), az elmúlt években erőteljesen kiállt a baloldal politikai megújítására általa alkalmasnak vélt Hiller István és Gyurcsány Ferenc mellett.

BABUS ENDRE