A szaporítás csodái

Utolsó frissítés:

Deficittel zárták - az SZDSZ kivételével - a parlamenti pártok a tavalyi rendkívüli választási évet. A hivatalos mérlegadatok arra utalnak, hogy jövőre a korteskedéskor a kampányfőnökök minden eddiginél jobban rá lesznek utalva az adományokra, illetve a pártjukhoz közel álló civil szervezetek tehermentesítő akcióira.

"A párt bevétellel nem rendelkezik, kérjük, hogy a befizetési kötelezettséget szíveskedjenek felfüggeszteni" - ezzel a kéréssel fordult Semjén Zsolt, a KDNP elnöke (egyben a Fidesz-MPSZ parlamenti képviselője) Kovács Árpádhoz, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökéhez. Az április 1-jei levélre hamarosan megérkezett az elutasító válasz: nincs mód engedményre, a késedelmes tartozást pedig adók módjára kell behajtani, tehát az adóhatóság rendelkezik majd mérlegelési jogkörrel. A valaha szebb napokat látott KDNP - amely 1990 és 1998 között parlamenti párt volt - 450 ezer forint miatt jutott idáig. Még 2003-ban ugyanis tiltott bevételre tett szert: bérbe adta a korábban már értékesített budai székháza egy részét, noha a pártok csak saját tulajdonú ingatlant adhatnak ki. A szabálytalankodó kereszténydemokraták most megúszták annyival, hogy a feketén szerzett pénzt be kell fizetniük a költségvetésbe, büntetést nem kapnak, mert a párttörvény szerint azt az állami támogatásból kell(ene) levonni, arra pedig már nem jogosult a KDNP, hisz 2002-ben a Centrum Párt zászlaja alatt indultak a választáson.

Plakátmaradványok
© Bánkuti András
A soraiban Semjénnek helyet adó frakció mögötti párt, a Fidesz-MPSZ sem a legjobb évét könyvelhette el 2004-re: közel félmilliárdos hiánnyal zárt. Erre azonban jó előre számíthattak, legalábbis erre utal az, hogy 2004 elején a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. keretbiztosítéki jelzálogjoga került a Lendvay utcai Fidesz-ingatlanra "kétszázmillió forint tartós hitelviszonyból eredő követelés biztosítására". A Szentkirályi utcai pártközpontban ugyanakkor örülhetnek, a vezető ellenzéki párt minden rekordot megdöntött a tagdíjak és a pártkasszába befolyt adományok kapcsán, s első alkalommal legyőzte az MSZP-t mindkét bevételi kategóriában. A Fidesz-MPSZ a 2002-es választási évhez képest csaknem megkétszerezte a támogatásokból származó bevételét, ami a múlt évben meghaladta a 220 millió forintot. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy ennek nagy része valójában nem önkéntes külső felajánlás, hanem olyanok befizetése, akik a párt jóvoltából jutottak valamilyen politikai posztra. A legtöbbet, 2,3 millió forintot a tavaly az Európai Parlament (EP) tagjává választott Szájer József áldozta pártjára, de a listán szerepel néhány százezer forinttal a Kossuth téri képviselők közül például Arnóth Sándor, Gógl Árpád és Répássy Róbert is.

Második oldal (Oldaltörés)

Mi írunk Önnek...
Tipikus választási kampányeszközt vetett be az Orbán Viktor Fidesz-elnök által életre hívott Nemzeti Konzultációs Testület (NKT) arra, hogy úgymond megtudakolja az emberek véleményét az ország helyzetéről. Részletek
A riválisoknál sincs ez másképp. Az örök pénzszűkében lévő szervezetek többsége ugyanis - alapszabályában rögzítve vagy csak erkölcsi kötelezettségként - már évekkel ezelőtt előírta, hogy az általa közfunkcióba juttatottak jövedelmükből segítsék a pártot (HVG, 2001. április 21.). Az MSZP esetében például ez 5-15 százalékot jelent úgy, hogy a végső arányról a politikus és az alapszervezete állapodik meg. Az SZDSZ-nél a csúcstartó adományozó 2,5 millió forinttal Eörsi Mátyás, a második helyen Bőhm András áll 2 millióval, sokan (így például Horn Gábor, Pető Iván, Szent-Iványi István) pedig 1 milliót áldoztak. A szervezeti kötöttség nélküli pártoló tagság intézményét is ismerő MSZP-nél alig akad "nagy név" a szponzorlistán, de az kiderül, hogy Szili Katalin házelnök tavaly 992 ezer forinttal segítette pártját. Eltűntek viszont az adománylajstromról a cégek-alapítványok-egyesületek. Igazán jelentős külföldi támogatás is pusztán a szabaddemokratáknál szerepel, ők 68,7 millió forintot számoltak el a nyugat-európai testvérszervezetektől úgy, hogy elsősorban Ausztriából, a Liberales Instituttól kaptak segítséget.

A pártkasszákat elsősorban az EP-választás ürítette ki, bár a népszavazási kampány vagy a szécsényi és soproni időközi választások is vitték a pénzt. Ez nemcsak abból látszik, hogy a takarékos 2003-as év után - akkor minden parlamenti párt többlettel zárt, az MSZP például 281 millió forintot, a Fidesz-MPSZ 116 millió forintot tett félre - tavaly az összes szervezetnél megugrott a "politikai tevékenység kiadásai" soron elszámolt összeg (a kortesköltségeket hagyományosan itt könyvelik el), hanem abból is, hogy a mérlegek belső arányai a 2002-es vagy az 1998-as választási évről született beszámolókéit idézik fel. A tavalyi EP-kampány miatti rendkívüli kiadások okozta deficit következtében a jövő évi voksolások előtt minden korábbinál jobban rászorulnak majd a pártok a kasszájukba befolyó adományokra, illetve az azt elkerülő támogatásokra, például a pártközeli egyesületek által finanszírozott kiadványokra, rendezvényekre. Vagy éppen az olyan politikai célú alapítványi pénzgyűjtő akciókra mint amilyen a márciusban Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezésére alakult Nemzeti Konzultációs Testület múlt héten bemutatott, 3,5 millió háztartásba eljuttatni szándékozott kérdőívéhez kapcsolódik (lásd Mi írunk Önnek... című írásunkat).

A civil szervezetek kampánykiadásai - legyen agitációjuk bármilyen nyílt - titokban maradhatnak (HVG, 2002. június 29.). Az olyan egyértelműen politikai szervezetek esetében is így van ez, mint a Fidesz-MPSZ kereszténydemokratái egy részének átmeneti otthont adó Magyar Kereszténydemokrata Szövetség. Azok a társadalmi szervezetek ugyanis, amelyek nem pártként jegyeztetik be magukat, akkor is mentesülnek az elszámolási kötelezettség alól, ha gyakorlatilag párttevékenységet folytatnak, például korteskednek az országgyűlési választáson (igaz, saját jogon nem állíthatnak jelöltet). Erre az erősödő jelenségre eddig nem reagált a magyar törvényhozás, a legutóbbi kormányzati pártpénzreform-elképzelések (HVG, 2005. április 16.) sem érintik ezeknek a segéderőknek a pénzügyeit. A kampányfinanszírozási kiskapu nyitva maradt, s így valószínű, hogy az egy-egy párt által megmozgatott pénzek mind nagyobb része kerüli majd el a hivatalos kasszát, s szatellitszervezetek könyvelésébe kerül - vagy még oda se.

JUHÁSZ GÁBOR