Tipikus választási kampányeszközt vetett be az Orbán Viktor Fidesz-elnök által életre hívott Nemzeti Konzultációs Testület (NKT) arra, hogy úgymond megtudakolja az emberek véleményét az ország helyzetéről. Az NKT egy kérdőívet állított össze, amelyet minden magyar háztartásba eljuttatnak majd a kereskedelemben már régóta használatos direkt marketing technikával. A szórólapon minden kérdés a Fidesz-MPSZ korábbi kormányzati ténykedésére, illetve egyes mai elképzeléseire utal. A válaszolóknak reagálniuk "kell" a párt által eddig képviselt politikára, legyen szó akár a privatizációról, akár a lakástámogatási rendszerről. Az utolsó kérdés pedig valójában egyszerű pártszimpátia-felmérés. A "Mi legyen a közös célunk?" kérdésre a válaszok ugyanis olyan csoportosításban vannak megadva - "Modernizáció felgyorsítása", "Nyitott társadalom", illetve "Biztonságos élet megteremtése" címek alatt -, amelyek tulajdonképpen megfelelnek az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz-MPSZ értékpreferenciáinak.

A módszer a politikában sem újdonság. Medgyessy Péter és a szocialista párt 2001 decemberében írt levelet a magyar telefon-előfizetőknek, szintén azzal a céllal, hogy az emberek válaszlevélben mondják el véleményüket az ország ügyeiről. Az eljárást az adatvédelmi biztos azonban kifogásolta, a szocialisták ugyanis az előfizetők adatainak egy részét még 1998-ból őrizték meg, amikor telefonos kampányt folytattak a voksolás előtt, a céljuk pedig egy választási célú adatbázis létrehozása volt. Medgyessy egyébként a 2002-es választások előtt még egy levelet írt a magyar családoknak, ám ez már teljesen szabályos volt, mivel a Belügyminisztérium nyilvántartásától kértek lakcímadatokat, s ezt a választási eljárásról szóló törvény a voksolás előtti húsz napban engedélyezi. A Medgyessy-levelek sikere láttán a bajt érző Fidesz-vezetés a 2002-es két forduló között szintén megkereste levélben a választókat. Emiatt aztán évekig tartó vita kerekedett a postával. A vállalat szerette volna a teljes összeget bevasalni a párton, a Fidesz-MPSZ szerint azonban a cég nem teljesítette hibátlanul feladatát, mert sok levelet nem kézbesített, a szerződés pedig úgy szólt, hogy ha a kézbesítetlen levelek elérnek egy bizonyos arányt, kevesebbet kap a posta. A választások után kinevezett új postai vezetéssel a Fidesz-MPSZ nem tudott megállapodni, ezért a cég beperelte a pártot, végül a jogerős döntés a postának a kért 120 millió forint helyett 60 milliót ítélt meg, amit a párt ki is fizetett.

Talán ez a jogvita is belejátszott abba, hogy az NKT nem veszi igénybe a posta szolgáltatásait, hanem önkéntes aktivistákkal szeretnék terjeszteni a kérdőívet. Ők nem címlistával dolgoznak majd, hanem egyszerűen a postaládákba dobják be a prospektust. Az akció nemcsak takarékos, de egyben pénzgyűjtésre is szolgál: az NKT vélemények mellett pénzt is vár (a Nemzeti Konzultációért Alapítvány számlájára). Bár a Fidesz-MPSZ elnöke cáfolta, hogy pártjának köze lenne a testület kampányához, a kérdőív - a korábbi szocialista próbálkozáshoz hasonlóan - lehetővé teszi egy támogatói adatbázis kiépítését. A prospektuson található ugyanis egy adatlap, amelynek kitöltésével hozzájárulásukat adhatják az állampolgárok ahhoz, hogy az alapítvány kuratóriuma folyamatos kapcsolatot tartson velük, így - ha csak áttételesen is - a válaszolók egy része a Fidesz-MPSZ mellett is mozgósítható lesz.

RIBA ISTVÁN