A 63 ezüst tallérból és egy arany dukátból álló leletet egy 30x30 méteres területen, 20-25 centiméterrel a föld felszíne alatt találták meg - mondta el Polgár Zoltán ásatásvezető régész.

A lelőhely jelenleg szántóterület, de a középkorban még lakott volt. A lelethez tartozó érmék a talaj megművelése, ismétlődő felszántása miatt erősen szétszóródtak - tette hozzá.

A pénzt eredetileg egy edényben vagy bőrből esetleg vászonból készített zacskóban helyezhették el, de ennek nyomát már nem lelték meg - jegyezte meg.

A szakember tájékoztatása szerint a pénzt a harmincéves háború idején, 1617 és 1639 között verték. Az érmék több mint felét II. Ferdinánd német-római császár és magyar király bocsátotta ki, az arany is az uralkodó verete. A kincsben megtalálható II. Mátyás magyar király, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, II. Gusztáv Adolf svéd király és IV. Keresztély dán király egy-egy verete, és vannak közte szász és braunschweigi hercegi tallérok, illetve a salzburgi érseki érmek is.

Polgár Zoltán a pénz értékének jellemzéseként elmondta, hogy az egy korabeli jól fizetett katonai raj tagjainak egy évi zsoldjával egyenlő. Arról, hogy a lelet miért került a talajba, nincs megbízható információ, de eláshatták például egy rablás után, ami azért is valószínűsíthető, mert abban az időben igen rossz volt a közbiztonság - fogalmazott a régész.

Horváth László múzeumigazgató a feltárás kapcsán jelezte: a leendő tiszai árapasztó tározó területén egy világszínvonalú, a talaj geomágneses vizsgálatára kifejlesztett geofizikai műszer segíti a régészek munkáját.