Balkezesek: a legnagyobb kisebbség © hvg.hu

A 2005 telén, Kecskeméten alapított egyesület jelenleg tíz tagot számlál, ám Kiss Erzsébet elnök a hvg.hu-nak nyilatkozva elmondta, szeretnék ha a társadalom jobban megismerhetné a szervezetet, és komolyabban odafigyelnének a balkezeseket érintő problémákra.

„Elsősorban a pedagógusok és a szülők felelősségét szeretnénk hangsúlyozni” – mondta Kiss Erzsébet. „Bár hihetetlennek hangzik, de még ma is akad olyan tanár és szülő, aki megpróbálja a balkezes gyerekét átszoktatni, rávenni, hogy a „szép kezét” használja. Ez pedig komoly problémákat okozhat, a dadogástól kezdve a diszlexián, diszgráfián át egészen az  agykárosodásig. Ez azért alakulhat ki, mert a balkezesek beszédközpontja fordítva működik, s az átszoktatás következtében zavarok alakulhatnak ki. Megfigyelhető, hogy a diszlexiás, diszgráfiás gyerekek jelentős hányada – akár 40 – 50 százaléka – balkezes.”

„Ha valakit megpróbálnak átszoktatni, nagy az esélye, hogy kialakul valamiféle zavar benne” – magyarázta Agócs Verona kineziológus, aki előadást is tart majd a világnap alkalmából. „Önbizalomhiány, dadogás, krónikus fejfájás, hiperaktivitás, vagy akár éppen ellenkezőleg, csendesség, visszahúzódás alakulhat ki. Azonban a balkezesek sok szempontból elönyökhöz is jutnak a genetika révén. Náluk ugyanis a jobb agyfélteke, a kreativitásért felelős rész aktív, amelynek, ha technikai hasonlattal élünk, „nagyobb a sávszélessége”. Míg egy jobbkezes ember csupán 7 másodpercig tudja felidézni egy egyszer látott kép apróbb részleteit, a balkezeseknél ez akár 10 000 másodperc is lehet. Emellett az öregkori szenilitás is csak korlátozottan, késleltetve, vagy egyáltalán nem jelentkezik.”

Az egyesület elnöke szerint csupán egy kis odafigyelés szükséges, mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Ha időben felismerik, hogy a gyerek a bal kezét gyakrabban, illetve a jobb kezét bizonytalanul használja,  – ez egyébként már a magzat 16 hetes korában kialakul – akkor rengeteg frusztrációtól, önbizalomhiánytól kímélhetik meg. Fontos lehet például a megfelelő ültetés  - például az iskolában, hogy ne üssék össze írás közben a könyöküket jobbkezes padtársukkal – illetve az írás oktatása, ahol figyelembe veszik, hogy a balkezesek esetében más szabályok érvényesülnek betűvetés közben.

„A jobbkezesek húzzák a kezük után a tollat, míg a balkezesek tolják maguk előtt, ezért nekik nagyobb erőt is kell kifejteni írás közben” – magyarázta Kiss Erzsébet. „Ebben segíthet például az úgynevezett háromszögceruza használata. Ez egy háromszög keresztmetszetű ceruza, amelyet stabilabban meg tudnak fogni a balkezesek, így magabiztosabban tanulhatnak meg írni is. Szintén problémákat okozhat a manapság egyre divatosabb, úgynevezett dőltbetűs írás oktatása, amelyet egy balkezesnek még a sima írásnál is komolyabb gondokat okoz.”

Kiss Erzsébet szerint ma már nem probléma beszerezni a balkezesek speciális igényeihez igazított használati tárgyakat, például a fordítva becsiszolt ollót, vagy konzervnyitót. A németországi példát – ahol egységcsomagban árulnak hasonló eszközöket –azonban itthon is meghonosításra érdemesnek tartja.

„Nekem személyesen a különféle ügyfélszolgálatokon, bankban, postán és hasonló helyeken szokott gondot okozni, hogy a gumiszálra rögzített tollat leragasztják a pult jobb oldalára” – mesélte Kiss Erzsébet. „Terveink között szerepel, hogy a megfelelő anyagi háttér esetén megajándékozzuk ezeket a helyeket egy készlet tollal, hogy a másik oldalra is jusson belőle.”

A Magyarországi Balkezesek Egyesülete Budapesten a XIII. kerület Pozsonyi út 7. cím alatt található Életműhelyben ünnepli majd a balkezesek világnapját, amelyet először 1992. augusztus 13-án rendeztek meg az Egyesült Államokban. Az érdeklődőket a balkezesség különböző aspketusairól szóló előadások, könyvbemutató, írás-, és rajzelemzés, balkezes eszköhasználati bemutató, illetve a gyerekeket játszóház várja majd.

A szerző balkezes