„A képviselőség magas társadalmi presztízsű politikai közszolgálat, melynek csupán jelképes (de a társadalmi pozícióhoz illő megélhetést biztosító!) anyagi ellenértéke van a képviselőség ideje alatt, és aki mégis mesés anyagi nyereséget akar szerezni, az a direkt politikából történő távozás, de az informális kapcsolatrendszer fennmaradásán alapuló későbbi üzleti karrier során teheti azt” – írja Papp András László, a Képviselői juttatások Európában című, a Politikatudományi Szemle 2004/4. számában megjelent írásában.

Mi jár egy képviselőnek?

- alapdíj  - pótdíj  - költségtérítés (utazás, szállás, reprezentáció)  - laptop  - telefonhasználat térítése  - internet  - postai szolgáltatás Tavaly összesen több mint 1,1 milliárd forintot utaltak a képviselőknek költségtérítés címén, szállásköltség-támogatásra pedig közel 346 milliót utaltak át a honatyáknak adómentesen. Nézze meg név szerint a képviselőket!

„Amennyiben tágan értelmezzük a kérdést, akkor az Országgyűlés teljes költségvetése, azaz 15 milliárd forint az az összeg, amelyet a képviselőkre költünk – de érdemes szűkíteni kört”­ – válaszolja Bakos Emil, a parlament gazdasági főigazgatója arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mennyibe kerülnek a képviselők. A honatyák tiszteletdíja alapdíjak és költségtérítések összege, amely 2005-ben közel 4 milliárd forintot tett ki.

Jelenleg a képviselők 220 800 forintos alapdíjat kapnak, és általában egy bizottságnak is tagjai, ami az alapdíj 70 százalékával (145 560 forinttal) egészíti ki a fizetésüket (egy következő bizottsági tagságért 25 százalék jár, az eddigi 40 helyett, míg az első tagság korábban szintén csak 40 százalék volt). Erre jön még egy költségtérítési átalány, amelyből például prezentációs kiadásaikat, irodabérletüket fizethetik, ez szintén az alapdíj 70 százaléka. Egy átlagos fővárosi képviselő emellett még jogosult 154 500 forintos – a többi költségtérítéshez hasonlóan adómentes - utazási költségtérítésre, tehát amennyiben emellett további bevétele nincs, akkor havonta közel nettó 400 ezer forintot vihet haza. Ingyenes telefonálás, laptop, internet és postai szolgáltatás is tartozik a juttatások közé.

A képet persze árnyalja, hogy a bizottságok elnökei az alapdíj 120 százalékát is megkapják a viselt tisztségért, és a kiemelt testületek tagjai is plusz 20 százalékkal számolhatnak. Szállásköltség a nem budapesti illetőségű képviselőknek jár, ez az alapdíj 50 százaléka, vagyis 110 ezer forint. A vidékiek utazási költségeit is térítik, a legmagasabb összeg, amit utazási költségtérítésre kifizetnek a képviselőknek, 353 280 forint lehet havonta, ezt a Budapesttől 250 kilométerre lakó honatyák igényelhetik.

Képviselők tiszteletdíjának változása

	1990	1995	2000	2006 jún.
Képviselői alapdíj	32500	67270	140750	220800
OGY. elnök alapdíj	32500	274950	494033	1435200
OGY. jegyzője	22700	47093	98525	154560
OGY. bizottság elnöke	32500	67275	140750	264960
OGY. bizottság tagja	13000	26910	56300	154560
OGY. képviselőcsoport vezetője	39000	80730	168900	264960

Forrás: mkogy.hu

Aki balesetet szenvedett

„Lehet, hogy a térképen 200 kilométer alatti távolság szerepel Pécs-Budapest között, az autóm kilométerórája ezt még soha nem támasztotta alá” – nyilatkozta 2005 októberében a HVG-nek Toller László, Pécs polgármestere, a ki a 66-os úton súlyos autóbalesetet szenvedett. Azzal magyarázta a felkerekített kilométer számot, hogy a Budapestet Péccsel összekötő 6-os út lehet ugyan 198 kilométer, de ezen közlekedni kész életveszély akkora rajta a forgalom. Toller, mint mondta akkor, ha Pestre utazik, Siófok felé veszi az irányt, és M7-esen megy a fővárosba, így pedig már jóval hosszabb, mint a két város közötti távolság.

Az autóval történő utazás költségeinek megtérítése önbevallás alapján történik, a képviselők nyilatkoznak arról, hogy milyen messziről járnak a városba. „A saját frakciótársaimért sem tenném tűzbe a kezemet” – nyilatkozta Répássy Róbert, miskolci fideszes képviselő 2005 októberében a HVG-nek azzal kapcsolatban, hogy a képviselők igen kreatívnak bizonyultak a távolságok meghatározásánál, és felkerekítették a kilométereket. A honatyák utazási költségtérítésüket növelhették meg ezen a módon, a lap akkori számításai szerint négy év alatt, akár 3 millió forinthoz is juthatott így valaki adómentesen. Emiatt idén tavasszal az Országgyűlés módosította az erről szóló törvényt, 50 km-es sávhatárokat jelölt ki, és a Budapesttől mért legrövidebb távolságot határozta meg, sokszor alsóbb rendű utakat megadva kívánatos útvonalnak. Az új térítési rendszer havi 9 milliós megtakarítást eredményezhet Bakos Emil tájékoztatása szerint, ez éves szinten közel 100 millió forint.

Répássy a képviselők anyagi hely- zetét vizsgáló bizottság elnökeként 2001-ben © Pataky Zsolt

„Az ellenőrizhető távolságmérés meghatározása követhetőbbé teszi a rendszert, a kijátszás lehetősége megszűnik, és ez indokolt volt. Az azonban következetlen döntés szerintem, hogy csak országos listáról bekerült képviselő esetében számítják az állandó lakhely és Budapest távolságát, míg egy területi listáról bejutottaknak a megyeszékhelyig számolnak el” - fogalmazza meg kétségeit a hvg.hu-nak Répássy Róbert, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listáról bejutott képviselő a módosításról.

Az ingyenes tömegközlekedés a parlament tavaszi döntés értelmében nem kiváltsága többé a képviselőknek. Emiatt azonban nem marad több pénz az Országgyűlés Hivatalánál, ezt ugyanis úgy oldotta meg az állam eddig, hogy a MÁV-nak és a közlekedési vállalatoknak ártámogatást adott – az egyéb ingyenes utazásra jogosult csoportok mellett – a képviselők térítésmenetes utazásának biztosítására. „A képviselők így tulajdonképpen – ha a BKV–bérlet árát nézzük – havi 6900 forintot kínáltak fel saját zsebből az államnak, de az éves vasúti bérlet ára is meghaladja az 1 millió forintot” – számszerűsít a gazdasági igazgató.

Szintén a racionalizálás jegyében történt, hogy az állandó bizottságok számát (amely az elmúlt ciklusban volt a legtöbb) 25-ről 18-ra csökkentették, így 140-el kevesebb bizottsági hely van, kevesebb szakértőre is van szükség. Az átalakítástól havi 3 millió forintos megtakarítást várnak.

A legjobban fizetett magyarok

A késő középkori, kora újkori parlamentekbe vagy képviselőt küldtek az európai városok, vagy annak túlzott költségei miatt az is előfordult, hogy egyszerűen nem küldtek senkit – írja Papp András László a Képviselői juttatások Európában című, a Politikatudományi Szemle 2004/4. számában megjelent írásában. Eszerint akkoriban még nem volt túl hálás feladat a képviselőség: veszélyes volt az utazás, a diétának helyet adó városok sokszor zsúfoltak és drágák voltak, És a betegségek, járványok sem számítottak ritkaságnak. A XVIII-XIX. századra azonban a képviselőség már jól fizetett állás lett – áll a cikkben. Magyarországon már 1848-ban 25 krajcár napidíjat állapítottak meg a képviselőknek, ami 1893-ra évi 2400 forintra módosult, és ezt követően a magyarok – a franciákhoz hasonlóan – a kontinens legjobban fizetett honatyái közé tartoztak.

Nyakó: mínusz 50 ezer © mszp007.hu

„Én 150 ezerért vásárolok benzint havonta, a parlamentbe is megfelelő öltözék kell, egy öltöny ára is közelít a 100 ezer forinthoz, így a havi jövedelemnek közel fele marad csak a családi kasszában” – számol Nyakó István, az MSZP politikusa, aki Répássy Róberthez hasonlóan a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listáról került a parlamentbe. „Nekem az elvonások havi szinten 50 ezer forintot jelentenek, ami körülbelül a parlamenti fizetésem tíz százaléka” – mondja, és hozzáteszi azt is, hogy a véleménye szerint a szigorítások eredményezte megtakarítás, csupán „csepp a tengerbe”. Ugyanakkor egyetért Gyurcsány Ferenc véleményével, miszerint a lakosságtól kért áldozatok mellett nekik is le kell mondaniuk bizonyos kiváltságokról.

„Természetesen komoly megtiszteltetés, hogy egy országért dolgozhat valaki, és tisztes megélhetést biztosít az összeg, amit keresünk, de meggazdagodni persze nem lehet belőle” – válaszolja Répássy Róbert arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen miért éri meg képviselőnek lenni. A „mezei képviselők” többségének az önkormányzati képviselőség vagy a polgármesterség jelenthet még fizetéskiegészítést, de vannak olyanok is, akik eredeti szakmájukban dolgoznak továbbra is – magyarázza a pénzkeresés további lehetőségeit. A fideszes honatya utal arra is, hogy ma Magyarországon csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ne tartsanak igényt tiszteletdíjra, példaként említi a miniszterelnöki juttatásait jótékony célra felajánló Gyurcsány Ferencet. Arra kérdésre, hogy tud-e olyan képviselőről, aki azért hagyta ott az Országgyűlést, mert kevesellte a tiszteletdíját, annyit mondd csak, előfordul, hogy valaki ajánlatot kap, és a ciklus végén távozik a politikából, de neveket nem említ.

„A képviselők tiszteletdíja létszámcsökkentés nélkül nem emelhető, most az egy személyre jutó munka ennyit ér, és az államigazgatásban ez nem is annyira alacsony fizetés, a piaci bérekhez viszonyítva azonban már komoly különbségek vannak, persze az is nyilvánvaló, hogy a minimálbérhez képest ez soknak is tűnik” - igyekszik értékeli a keresett és sokszor vitatott összeget Répássy.
 

A fizetéskiegészítés

Az 1994. évi LXIV. törvény határozza meg azt, hogy az önkormányzati képviselő, illetve a polgármester mekkora díjazásban részesülhet. A számítás alapja a köztisztviselői illetményalap (a képviselői alapdíj ennek hatszorosa), amely jelenleg havi 36 100 forint.   Egy ezer főnél kevesebb lakosú település esetén a polgármester minimum 252 700 forintot, egy 10 ezernél több lakosú település esetében legkevesebb 451 250 forintot kap a törvényben meghatározott szorzószámok alapján. Megyei jogú városi önkormányzat, és megyei önkormányzat esetén a legkisebb összeg, amelyet a képviselőtestület meghatározhat a polgármester számára 505 400 forint, a fővárosi önkormányzatnál pedig 541 500 forint. A képviselők egy ezer lakosnál kisebb település esetén az illetményalapot, 36 100 forintot kapják, egy 10 ezernél több lakosú település esetén 79 420 forintos összegben részesülnek, míg egy megyei önkormányzatnál 93 860 forint a havi apanázs. A fővárosi önkormányzat képviselői 101 080 forintot kapnak, míg egy budapesti kerületi önkormányzat esetében 90 250 forintos javadalmazásban részesülnek.