hvg.hu: Többször felröppent a sajtóban, hogy hamarosan a rendőrség megnevezi, ki a Fenyő-gyilkosság megbízója. Eljött-e már a nagy pillanat?

Megvan a gyilkos?

Interjúnk Kovács Lajossal két hete készült. A legfrissebb hírek szerint azóta Szerbiában elfogták Fenyő János feltételezett gyilkosát. A Sefedini Gvin nevű, a bűncselekmény idején szerbia-montenegrói állampolgárságú férfi ellen 2006 januárja óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) előre kitervelten elkövetett emberölés miatt hallgatná ki a férfit. Az Info Rádió értesülései szerint magyar nyomozók utaznak Szerbiába, ahonnan DNS-mintákat hoznak, amelyeket összevetnek a rendőrségnél lévő mintákkal.

Kovács Lajos: Évekig nyomozgattunk a Fenyő-ügyben, és ennek a végeredménye az lett, hogy a Fővárosi Főügyészség kiadott két albán nemzetiségű, de szerb állampolgárságú férfi ellen elfogató parancsot. Ez azóta is érvényes, de a keresett személyek olyan területen vannak Koszovóban, ahova a törvény keze nagyon nehezen tud elérni. Jelenleg holtponton áll a nyomozás, de nem reménytelen az ügy, bármikor bejöhet a várt információ. Éppen ez indított arra, hogy amikor tavaly decemberben el kellett mennem nyugdíjba, akkor azt kértem, hogy tanácsadóként maradhassak a rendőrségen, amíg meg nem oldódik a Fenyő-ügy, vagy el nem dől, hogy nincs esélye a megoldásnak.

hvg.hu: Maffiacsoportnak állhatott érdekében Fenyő János meggyilkolása?

K. L.: Ha az az igazság, amit mi sejtünk a kollégáinkkal, akkor egy egyszerű üzleti-haragos viszony volt az áldozat és a gyilkosság megbízója között.

Szlávyt egy garázsban temették el

hvg.hu: Az ön által vezetett döglött ügyek osztálya 1998-ben alakult, a Fenyő-gyilkosság évében. Mi alapján dől el, hogy mivel foglalkoznak?

K. L.: Előfordul, hogy az egyik főnökünk adja oda az ügyet, hogy foglalkozzunk vele, netán egy már lezárt ügynél új információ merül fel. Új információ rendszerint a börtönökből szokott jönni. A fogvatartott jelzi, hogy hallott bent valamit egy régi gyilkosságról. Ilyenkor meg kell nézni, hogy volt-e ilyen ügy, s ha volt, akkor az információ mennyire passzol az ügyre. És vannak persze szívügyei az embernek egyéni szakmai ambíció miatt, mint például nekem a Fenyő-gyilkosság felderítése. Ha egy ügy megtalálja a saját nyomozóját, akkor esélyes, hogy megoldódik.

hvg.hu: Mitől vannak jobb esélyei egy nyomozónak évek múltán, mint a nyomozás kezdetekor?

K. L.: Először is évekkel később megváltozhatnak a személyes kapcsolatok. Akik korábban barátai voltak az elkövetőnek, mára lehet, hogy ellenségei, akik akkor féltek, már nem félnek, akik akkor szerelmi kapcsolatban voltak, ma már haragban állnak. Tehát elképzelhető, hogy aki egykor hallgatott, ma beszél. Másrészt a jogszabályi háttér is sokat segít. Ma már vádalkut lehet kötni, van tanúvédelem, zárt adatkezelés, a rendőrség pénzért információt vásárolhat. Harmadrészt a tudomány és technika változása is szerepet játszik. Magyarországon nem túl régi keletű, hogy hajdarabból végeznek DNS-vizsgálatot. Nyomvizsgálatban, azonosításban újabb és újabb tudományos megoldások születnek.

hvg.hu: Miért „szívügye” a Fenyő-gyilkosság felderítése?

K. L.: A jellege miatt. Magyarországon sem előtte, sem azóta nem fordult elő, hogy egy olyan kaliberű embert gyilkoljanak meg, aki pártokat finanszíroz, választásokat segít megnyerni, az ország egyik leggazdagabb embere. Másrészt a végrehajtás körülményei is egyedülállóak: közúton, délután, gátlástalan módon ölték meg.

hvg.hu: Legalább ilyen egyedülálló a móri ügy is. A nyomozás kezdeti szakaszában ön is részt vett. Az életfogytiglanra ítélt Kaiser Edével még gyanúsítottként is beszélt. Kaiser elmondta önnek, hogy ártatlan?

K. L.: Igen.

hvg.hu: És hitt neki?

K. L.: Azt gondoltam, hogy talán igazat mond, nem biztos, hogy bűnös. Nem hittem azt, hogy bűnös, csak tagad. Nekem inkább úgy tűnt, hogy bizonyos vonatkozásokban igazat mond.

hvg.hu: A másik gyanúsított, Hajdú László elleni bizonyítékok között szerepelt az a felvétel, amelyen a lehallgatott volt idegenlégiós arról beszélt cellatársának, hogy „nem habókra vágta oda a nyolc birkát” Móron. Ugyanakkor nem derül ki, milyen szövegkörnyezetben mondta ezt. El tudja képzelni, hogy a rendőrség úgy vág meg bizonyítékul szolgáló hangfelvételt, hogy az számára „kedvező” legyen?

K. L.: Nem tudom. Ilyet nem szabad csinálni. Ami a fogdában elhangzott dolgok értékelését illeti, szerintem megítélhető egy lehallgatott gyanúsított vallomásnál, hogy igazat mond-e vagy hazudik. Például, ha egy gyilkosságról beszél valaki, akkor biztosan vannak olyan mozzanatok, amelyek eldönthetővé teszik, hogy ott volt-e vagy kamuzik. Szubjektív benyomásait meséli el: hogyan üvegesedett az áldozat szeme, hogyan lyukadt ki a teste, amikor átment rajta a golyó. Aki órákig beszél, de nem közöl ilyen információkat, emlékeket, az kamuzik.

hvg.hu: Jó kommunikátor hírében áll. Az apagyilkossággal vádolt Nógrádi Ádámot lényegében annak köszönhetően ítélték el, hogy egy lehallgatott beszélgetés során bevallotta önnek: ő ölte meg az apját, az olajügyletei miatt hírhedté vált Nógrádi Józsefet. Miért éppen önnek nyílt meg?

K. L.: Szerintem kellett neki valaki, akivel beszélgethetett. Lehet, hogy romantikusan hangzik, de mintha az apját helyettesítettem volna. Úgy érezte, hogy elmondhatja nekem. Az eredményes kommunikáció egyébként tanulható, empátia és tapasztalat kell hozzá, hiszen egészen másképp lehet megtörni egy hétpróbás bűnözőt, mint egy zöldfülű kezdőt.

hvg.hu: Előfordul az is, hogy „megvezetnek” egy rendőrt a hatóság és a bűnözők közötti információs adok-kapokban. Önnel is megesett?

K. L.: Persze, mindenkinek van egy-két ilyen ügye. De idővel letisztul a kép. A bűnözők 100-ból 99 alkalommal biztosan félrevezetnének. Ezért az első lépés általában az, hogy ő adjon értékelhető infót, és cserébe én is elnézek valamit. Ezek persze nem a rendőrök önálló akciói, hanem pontos szabályok szerint zajlik az ilyen egyezkedés.

© Stiller Ákos

hvg.hu: Ha megvan az elkövető, akkor onnan el lehet jutni a megbízóig?

K. L.: Optimális esetben. Általában a bérgyilkosságoknál a potenciális megbízókra terelődik előbb a gyanú. Ennek egyszerű az oka: a gyilkosság utáni órákban, napokban sikerül kideríteni, hogy ki volt az áldozat haragosa, haragosai. De a haragos általában felbérel valakit, akinek semmi köze az áldozathoz, és ez a bonyolultabb része. Egy általános gyilkossági nyomozásnál elkezdik körbejárni, hogy ki lehet az elkövető: utóbbi napokban kivel veszett össze, ki a haragosa, kinek tartozik, ki az, aki szerelmes volt bele aztán összevesztek, szóval keresik a motívumokat. De bérgyilkosságnál pont olyan ember öl, aki nem kötődik az áldozathoz. Magyarországon egyébként az esetek többségében házastársi-baráti viszony megromlása miatt kerül sor bérgyilkosságra, az üzleti és alvilági ügyek ritkák.

hvg.hu: A rendőrséget az évek során elég gyakran átszervezték, rendőrök jöttek-mentek, osztályok alakultak, s szűntek meg. Ezek mennyiben befolyásolták a nyomozásokat?

K. L.: Ha az átszervezés nem érinti az ügy előadóját, akkor nem befolyásolják. Ahogy az sem, ha valakit elvisznek innen, netán nyugdíjban megy, telefonon még beszélhetünk. A rendőrlét olyan, mint a kábítószerfüggés: nem lehet egyszerűen kiszállni belőle.

Dezső András - Kovács Andrea