© Túry Gergely

„Négyszázezerért akár a tablóra is rákerülsz” – ezt az ajánlatot kapta nemrég egy fiatalember, aki úgy döntött, éveket takarít meg, ha nem vesződik a szükséges tananyag elsajátításával, inkább feketén szerzi meg a diplomát. Elszaporodtak azok a hirdetések, amelyeknek feladói a diploma és az érettségi bizonyítvány gyors megszerzését ígérik, a szokásos négy-öt év helyett néhány hét alatt. Az elérhetőségként megadott e-mail-címek azonban csak nagyon rövid ideig élnek, hiszen az okirathamisítók jól tudják, ezek révén könnyen a nyomukra akadhatnak.

Így például „Papíros Jocó” is igyekezett minimálisra szorítani vállalkozása kockázatát: rendszertelen időközökben, nagyobb szüneteket tartva jelentette meg apróhirdetéseit, amelyekben előnyös áron kínálta a diplomákat. Egyszer azután a szünet szokatlanul hosszú ideig tartott: Papíros Jocó lebukott, elítélték és hűvösre került. Értesüléseink szerint nem tanult az esetből: kiszabadulása után ott folytatta, ahol kényszerűen abbahagyta.

Más kockázata is van a dolognak: a vásárló is fél a lebukástól, ezért nem szívesen fordul idegenhez, nem szívesen fedi fel magát. „Nem tudhatod, ki áll a hirdető által megadott e-mail-cím mögött. Éppen ezért ismerősön keresztül próbáltam beszerezni egy műszaki végzettségemet igazoló diplomát” – avat bele féltett titkába Zsolti. „Nyugodt a lelkiismeretem. Építőiparban dolgozom egy kivitelező cégnél, és úgy érzem, szakmailag tökéletesen felkészült vagyok. Felveszem a versenyt akármelyik műszaki egyetemről kikerülő diplomással. Csak éppen nincs arra időm, hogy beiratkozzam valamelyik felsőfokú oktatási intézménybe, és annyi pénzem sincs, hogy félévenként több százezer forintot költsek a tanulmányaimra” – teszi hozzá, mintegy önigazolásul.

Zsolti még azt is hajlandó elárulni, hogy öt emberen keresztül jutott el ahhoz a személyhez, aki legyártja a diplomát. „Senki nem ismer mást, csak azt, akivel közvetlen kapcsolatban áll. Igaz, nem is ildomos az iránt érdeklődni, hogy ki az, akitől végül a papírt megkapom. Pontosabban a diplomát és a leckekönyvet együtt. Ezeket üresen adják át, nekem kell kitöltenem, az utóbbit évekre visszamenőleg. Természetesen annyit kértek tőlem, hogy létező szakot, tárgyakat és oktatókat írjak be.”

S hogy mindez Zsoltinak mibe is kerül? Háromszázezer forintjába. „Az összeget nem én adom át, hanem az ismerősömnél kell lennie, amikor a fizetésre kerül a sor. Előtte mintegy referenciamunkaként megnézem azokat a papírokat, amelyeket az egyik haverom hamarosan kézhez vesz. Amennyiben az ő diplomájával minden rendben lesz, akkor én is fizetek.”

A lebukástól Zsolti nem fél; mint mondta, az, hogy bekerül az intézmény számítógépes rendszerébe, garancia arra, hogy soha ne vegye észre senki, hogy csak az oktatási intézmény közelében járt, bent soha. „Nem tartom etikátlannak a dolgot, mert sok olyan dolgot tanítanak követelményként, amire az életben semmi szükség nincs, illetve, annyit szívatják a haverjaimat a tanárok, hogy az felháborító. Persze más lenne a helyzet, ha például agysebészként akarnék hamis diplomával elhelyezkedni. Azt én sem tartom elfogadható dolognak.”

Zsolti véleményéhez hasonló Kati álláspontja. Igaz, ő nem tör hasonló babérokra, ő megelégszik egy érettségivel is. „Elmúltam 34 éves, és szeretnék szociológiát tanulni. Ehhez azonban elengedhetetlen a gimnázium befejezését igazoló dokumentum, ami nekem nincs, mivel mindig is a vendéglátóiparban dolgoztam. Ahhoz már túl idős és elfoglalt vagyok, hogy elkezdjem a középiskolát esti képzésen. Ezért döntöttem az egyszerűbb és gyorsabb megoldás mellett. Remélem, jövőre felvételizhetek szociológia szakra, amit csak hobbiból szeretnék elvégezni.”

A beszerzés itt sem egyszerű: barátnője továbbította kérését egy ismerősének, akitől a megfelelő emberhez került a dolog. „Úgy néz ki, hogy százezer forintomba fog kerülni ez a papír, de mindenképp megéri” – teszi még hozzá Kati. 

Zsolti és Kati szerint azzal, ha valaki bekerül egy oktatási intézmény számítógépes rendszerébe, be van biztosítva, és soha nem derül ki, hogyan váltak az iskola tanulóivá. Lejárt a csak úgy kiállított papírok ideje: aki megengedheti magának, még azt az összeget is kifizeti, amellyel odakerülhet a fotója ismeretlen évfolyamtársai mellé a tablóra.

Csikász Brigitta