Az összesen 157 ember által lakott Abaújszolnokon egyáltalán nincs szélessávú internet, tíz család így is megvásárolta a Login alapítvány számítógépét. Ezzel a harmadik borsodi község is bekapcsolódott az elmaradott térségek digitális felzárkóztatást célzó Login programba.

Felhasználók oktatása. Banánliget © Kiricsi Gábor

Internet – úgy fest – egy darabig nem is lesz a csereháti faluban. A közelben például nincs közhálópont, sőt – tapasztalataink szerint - a domborzati viszonyok miatt még a három magyarországi mobilszolgáltató közül is csak az egyik hálózata használható tűrhetően.

A Login munkatársainak hétfő délelőtti érkezésére tucatnyi abaújszolnoki gyűlt össze a polgármesteri hivatal kis előadótermében, ahol beüzemelték a falu első Netboxát, s a felhasználóknak rövid oktatást is tartottak. Egyelőre még a dupla klikk is nehezen ment. A lényeg, hogy ne féljenek a géptől, ne rémüljenek meg, ha valami olyat ír ki, amit nem értenek – magyarázza a programot kollégáival létrehozó Nyírő András, aki végeredményben azt a kifinomultnak nem nevezhető tanácsot adja a usereknek, hogy teljes tanácstalanság esetén egyszerűen húzzák ki a dugót a falból.

A gépek nem adományként kerülnek a háztartásokba, a családok szabályosan megvásárolják ezeket a használt, de felújított számítógép-konfigurációkat. Darabja 18 ezer forintba kerül monitorral együtt, a wifi-kártya további 12 ezer volna, de ugyebár Abaújszolnokon arra még nincs szükség. A gépet és a kártyát együtt amúgy éppen hathavi részletre vehetik meg a családok, a pénzt a helyi önkormányzat hitelezi meg nekik. A gépekre az Edubuntu nevű Linux-operációs rendszert telepítik, amelynek kezelőfelülete ugyan kevésbé esztétikus, mint a Windows-é, de biztonságos és ingyenes. Ezek irodai gépek, autóversenyt játszani nem lehet vele – szögezi le Nyírő András a hallgatóságnak.

Selyeben megy a wifi. Rákattanva © Kiricsi Gábor

A Login mintaprojektje az ugyancsak csereháti Tomoron indult be még májusban, erről szóló beszámolónkat itt olvashatja. Alig két hete pedig a közeli Selyeben telepítettek wifit, ahol a református templom tornyába rakták fel az átjátszó antennát („a lelkész barátságosabb volt, mint a víztornyos ember”), de a falu másik fele a domborzati viszonyok miatt így is net nélkül maradt. Most a görög katolikus pap ajánlotta  fel temploma tornyát a wifi-szóráshoz. (Munkatársunk ki is próbálta a wifit a selyebi utcán, s az derekasan szuperált.) Nyírőék a programba bevonják a helyieket is, Tomoron Horváth Csaba, Selyeben Aranyosi György segíti a wifi-telepítést.

A gépek abaújszolnoki telepítését egyébként megnézte Csepeli György is, aki az előző kormányzati ciklusban az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára volt, jelenleg - a tárca megszűnése után – pedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazgatója. A volt államtitkárnak egyébként tetszik a Login tevékenysége, bár arcára ritkán ül ki a lelkesedés. „Mint amikor egy halászhálót adsz, de azt sem ingyen osztogatod” – emeli ki a program előnyeit, elismerve, hogy a Digitális Középiskola is a Login tevékenységével érné el sikerét. Ezzel az egyébként általa gründolt távoktatási programnak azon defektusára utal, amelyre a diákok, illetve segítőik hívták fel a figyelmet: a számítógéppel nem rendelkező borsodi romák rendszerint közösségi helyiségek internetre kötött számítógépein tanulnak, ezekben az intézményekben azonban gyakran csak sorban állás után jutnak géphez. Márpedig ha valami, ez bizonyosan nem segíti az érettségire kizárólag számítógéppel készülő tanulókat.

Aranyosi György és Csepeli György a Trézsi családnál. Vizit © Kiricsi Gábor

Az elszigetelt, mély szegénységben élő falvak lakosságát szokásosan az „elkeseredett” jelzővel illetik, akik nem látják a kiutat. Ehhez képest a Cserehát csodálatosan szép vidék, zöldellő lankákkal, rendezett falvakkal, amelyek lakói ugyan valóban le vannak gatyásodva, de ezzel együtt tulajdonképpen kedélyesek. Azt is tudják, hogy a számítógépre szükségük van, meg azt is, hogy mire akarják használni, s miért lesz nekik ettől jobb. Ebben nincs különbség a negyven- és a tízévesek között.

A Login ellátogatott a közeli Balajtra is, ahol a tornateremként és egyben művelődési házként fungáló előadóban mutatták be a Netbox-konfigurációt. Bár a (pólyásokkal együtt) húsz főnyi balajti érdeklődő közül kilencen egyből jelezték, hogy igényelnének számítógépet és közösségi internetet, Kiss Ferenc polgármester kerek perec leszögezi, az önkormányzat ehhez nem tud hitelt biztosítani. Bár a pénzhiányra hivatkozik, érezteti: nem szívesen hitelezne bárkinek, s nem bízik abban, hogy befolynak a tartozások.

Bemutató Balajton. Lakossági fórum © Kiricsi Gábor

Az egyébként sok tekintetben egyedülálló és ígéretes program máris elérkezett a kezdeti nehézségekhez. A dolog ugyanis működni látszik, de csak mert a Login több munkatársa szívességből szerelgeti hétvégéken keresztül a wifi-antennákat. Kedvességből azonban nem lehet az egész országot behálózni, Nyírő András is úgy látja, állami szerepvállalásra és uniós forrásokra volna szükség.

Becsléseik szerint durván 200 település 4000 háztartása behálózható és két éven át internettel táplálható 530 millió forintból (összehasonlításképpen: a Sulinet Expressz első három évében 37 milliárd forintjába került a költségvetésnek, s a Pénzügyminisztérium szerint nem is érte el eredeti célját.) A gépet mindenki magának vásárolja, s ha annyira beleszeret a netbe, hogy nagyobb sebességre váltana, majd – anyagi helyzetéhez mérten – előfizet szélesebb sávra. Már ha az óriás telekomcégek is hajlandók betenni a lábukat a dimbes-dombos, széttagolt településstruktúrájú vidékekre. A belépő szintű szélessávú internet olyan, akár egy szükségszerű közmű, amely egy család kommunikációs igényét elégíti ki – nyilatkozta a hvg.hu-nak 2005-ben egy nagyvállalat marketingvezetője. Nos, úgy tűnik, az elszegényedett vidékek lakossága ezt éppen így gondolja.