A Postabank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolták. A táblabíróság a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte. Princz Gábort 3 millió hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ötöd-, hatod-, hetedrendű vádlott első fokú ítéletét helyben hagyták.

Másfél éve hatalmas port vert fel, hogy a 2004 októberében kezdődött büntetőper végén az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság felmentette a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel megvádolt hét embert.

A Postabank botránya 1997 februárjában robbant ki. Elterjedt ugyanis a hír, hogy bajban van a pénzintézet, érdemes gyorsan kivenni a betéteket. A pánik három napja alatt 70 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek a bankból. Hogy indokoltan-e, azt ma már nehéz lenne bizonyítani, hiszen végül is a csőd nem következett be, az állam feltöltötte a bank trezorjait. Mindeközben egy másik óriási botrány is borzolta az adófizetők idegeit: napvilágot látott a több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalamazó VIP-lista, amely hihetetlenül kedvező kamatokról és hitelekről szólt. Mint kiderült, a kivételezettek a piacinak duplájáért fialtathatták a pénzüket a Postbankban, illetve kaphattak jelképes kamatokért kölcsönt a pénzintézettől.

Princz Gábor, 1988 és 1998 közötti időszakban volt a Postabank Rt. elnök-vezérigazgatója. A vád szerint ő és vezető munkatársai 1995 és 1997 között sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették. Hibás üzletpolitikával, túlzott terjeszkedéssel, indokolatlanul magas kamatszinttel, a bankhálózat költséges növelésével, agresszív ügyféltoborzással és hirdetési gyakorlattal csaknem 36 milliárd forintos hűtlen kezelést követtek el.

A csaknem két éves per végén a bíróság akkor úgy találta, hogy megfoghatatlanok a vádiratban szereplő állítások ezért felmentő ítélet született, ami viszont nem emelkedett jogerőre, mivel az ügyész a hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte. Az ügyész egyébként nem kért Princzre letöltendő szabadságvesztést, csak felfüggesztett büntetést javasolt, az időmúlásra hivatkozva.

Ismeretes, hogy a Postabank konszolidációja 220 millárd forintjába került az államnak, de Princz, aki ártatlannak vallotta magát, az utolsó szó jogán éppen ezt az összeget vitatta. Szerinte ugyanis 1998-2002 között jóval nagyobbnak tüntették fel a veszteségeket, mint amekkorák azok ténylegesen voltak.