A per megkezdése előtt a hvg.hu tudósítója a villamoson egy, a nyakában Árpád-sávos zászlót hordó emberre lett figyelmes, aki azt bizonygatta beszélgetőtársának, hogy amennyiben a Magyar Gárdát a bíróság föloszlatja, úgy a Gárda a föld alatt, illegalitásban tovább fog működni.

A Fővárosi Bíróság Markó utcai épületében jóval a per megkezdése előtt tumultuózus jelenetek zajlottak le. A folyosón megjelent gárdisták úgy tervezték, hogy a sajtót, vagy legalábbis a „nem nemzeti sajtót”, ahogy fogalmaztak, nem engedik be a tárgyalóterembe. Információnk szerint a sajtó jelentős része kint maradt, s a hvg.hu tudósítója is csak kisebb közelharc után tudott a tárgyalóterembe bejutni.

© Szegő Péter

A tárgyaláson egyébként a szereplőkön kívül megjelent többek közt Für Lajos, az Antall- és a Boross-kormány honvédelmi minisztere, a Magyar Gárda alapítója, Morvay Krisztina jogász és Porubszky István, a kilencvenes évek rendszerkritikus mozgalmainak Potyka bácsi néven ismert figurája. A folyosóig jutó Gonda László, a Kossuth téri forradalmárok egy részét tömörítő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője, miután a gárdások nem akarták beengedni a tárgyalóterembe, összekülönbözött velük és elhagyta a bíróság épületét.

Öcsödi Ágnes bírónő ismertette a felperes, a Fővárosi Ügyészség kereseti kérelmét. Eszerint a felperes a Magyar Gárda Egyesületet – ami nem tévesztendő össze a Magyar Gárda Mozgalommal – szeretné föloszlatni. A Fővárosi Ügyészség szerint az Magyar Gárda Mozgalom alapító nyilatkozata eltért a Magyar Gárda Egyesület céljaitól és szövege is ellentétes az egyesülési joggal. Az ügyészségi kereset rámutat: az önkéntesség elvével ellentétes a gárdisták besorozása. A Fővárosi Ügyészség a Magyar Gárda föloszlatása melletti érvnek hozta föl a szervezet december 9-i tatárszentgyörgyi happeningjét is, ahol „magyar-cigány etnikai feszültségről” és „cigánybűnözői csoportok terrorjáról” tartottak beszédet a szónokok. A kereset szerint Tatárszentgyörgyön megvalósult „a cigányok – mint Magyarországon honos népcsoportba tartozó személyek – emberi méltóságához, egyenlőségéhez és szabadságához való jogainak és szabadságának sérelme”. Az ügyészség azt is kifogásolta, hogy a Mozgalom jelentkezési lapja a delikvens katonai múltjára is rákérdez.

Varga Bálint Zsolt ügyész ehhez még hozzátette, hogy „rasszista, más népcsoportba tartozó személyek származásán alapuló kirekesztésére épült eszmék hirdetésére, terjesztésére a nemzetközi egyezmények, hatályos Alkotmányunk és az egyesülési jog alapján az egyesülési jog hatálya alá tartozó jogi személy, társadalmi szervezet, nem hozható létre.”

© Szegő Péter

Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda ügyvédje a kereset elutasítását kérte a Fővárosi Bíróságtól. Szerinte a civil társadalom életébe az állam csak annyira szóljon bele, amennyire nagyon muszáj. Úgy vélte: egy egyesület föloszlatása csak a legvégső eset lehet. Hozzátette: a Magyar Gárda Egyesület az ügyészség fölszólításának eleget téve már decemberben módosította az alapszabályát. Gaudi-Nagy az ügyésszel vitatkozva kijelentette: az Egyesület működése jogi értelemben nem azonosítható a Mozgalom működésével és nem vonható felelősségre a Mozgalom tevékenységéért. Azt is vitatta, hogy az inkriminált tatárszentgyörgyi fölvonulást a Magyar Gárda Egyesület jegyezte volna. Úgy látta: a „cigánybűnözés” kifejezés nem rasszista, hanem egy kriminalisztikai szakkifejezés. Az ügyvéd szerint sem az Egyesület, sem a Gárda tevékenysége nem alkalmas mások jogainak és szabadságának a megsértésére.

A felperes hangsúlyozta: „az egyesülési jog határait a jogalkotó egyértelműen kijelölte. […] Az egyesülési jog nem sértheti mások jogait és szabadságát. Ez a kritérium nem követel sem erőszakos cselekedetet”, sem olyat – mutatott rá Varga –, amelyet a Büntető Törvénykönyv szankcionál. Szerinte a bíróság nem teheti azt meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület tevékenysége nagy részének alkotmányos és az egyesülési joggal összeegyeztethető mivoltára való tekintettel, azt mondja, hogy az Egyesületnek csak kisebb része sérti az alaptörvényt, ezért nem oszlatja föl. „Az egyesületek tevékenységét a maguk összességében és folyamatszerűségében kell vizsgálni” – fogalmazott. Varga vitatkozott az ügyvéd azon álláspontjával, amely az Egyesületet és a Mozgalmat élesen elhatárolta egymástól. Mint mondta, a tatárszentgyörgyi rendezvényt a Magyar Gárda Egyesület nevében jelentették be. „Mint többször elhangzott, a Gárda a XXI. század csendőrsége kíván lenni, ez pedig egy hagyományőrző és kulturális egyesület esetében elfogadhatatlan cél és erre mozgalmat sem lehet szervezni” – hangsúlyozta.

© Szegő Péter

A felperes Fővárosi Ügyészség által javasolt bizonyítási indítvány részeként a tárgyalóterem közönsége egy, a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi fölvonulásán készített filmet láthatott. A filmen Bíber Józsefnek, a Jobbik alelnökének, illetve Dósa Istvánnak, a Magyar Gárda Mozgalom főkapitányának egy-egy beszéde látható-hallható. A szónokok – többek közt Olaszliszka relációjában – hosszan elmélkedtek a cigányok és a bűnözés közti összefüggésekről. Dósa szerint a rendőröket még Kuncze Gábor bizonytalanította belügyminiszterként el, s ők azóta is el vannak bizonytalanodva. Ugyancsak az ő fogalmazásában a Magyar Gárda az „egy cél, egy akarat” irányába kíván elmozdulni.

A bírónő ezek után a tárgyalás folytatását – a felek jóváhagyásával – május 19-re halasztotta. Ekkor meg fogják hallgatni Vona Gábort, a Magyar Gárda Egyesületnek a tárgyaláson megjelent, de szót nem kapott elnökét is.
Varga Bálint Zsolttól azt kérdezte a hvg.hu, hogy amennyiben azokat a cselekedeteket, amelyekért az ügyészség a Magyar Gárda Egyesületet föl kívánja oszlatni, elsősorban nem az egyesület, hanem a Mozgalom követte el, miért nem a Mozgalmat próbálják meg föloszlatni. Az ügyész elmondta: a Magyar Gárda Mozgalom nem jogi személy, nem vonatkozik rá az egyesülési jog szervezeti szabályzata, így föloszlatni sem lehet.

A tárgyalás után a Fővárosi Bíróság épülete előtt Vona Gábor – többtucat gárdista díszsorfala előtt – rögtönzött sajtótájékoztatót tartott. A hvg.hu kérdésére, miszerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökeként hogy kommentálja három, volt vezető jobbikosnak, köztük Kovács Dávid egykori pártelnöknek a pártból való kilépését, úgy reagált: a három, a pártból most kilépett egykori vezető több mint egy éve nem vett részt a Jobbik munkájában. A párttagság 99,9 százaléka nem lépett ki és a Jobbik továbbra is egységes. Egy újságírói kérdésre Vona sikerként értékelte a tárgyalást. Azt mondta: köszöni a vádnak a tárgyaláson bemutatott filmanyagot, mert az a Magyar Gárda álláspontját erősíti.

Szegő Péter