A köztársaság fantomjai

A köztársasági elnök jelöltjeit a parlamenti pártok már kétszer elutasították. Sólyom Lászlónak a pártegyeztetéseket elutasító jelölési gyakorlatát többen bírálják, azt azonban túlzás lenne állítani, hogy annakelőtte egyszerűbben mentek volna a dolgok. Tovább.

Sólyom László köztársasági elnök március 14-én Bogdányiné Mészáros Ágnes jogászt jelölte a jövő nemzedékek ombudsmanjának, Tóth Gábor Attila jogászt adatvédelmi biztosnak, és ahogyan eddig, ezúttal sem egyeztetett a pártokkal a jelöltekről. Hétfő délután immár harmadszor szavazott a köztársasági elnök ombudsmanjelöltjeiről a parlament.

Bogdányinéra 159 igen szavazat, s 159 nem szavazat érkezett. Tóth Gábor Attila kinevezését 181 képviselő támogatta, 113 honatya pedig elutasította. Az Országgyűlés tehát egyikük omdusmanná választását sem támogatta.

Az MSZP a mostani szavazás előtt azt közölte, hogy mindkét jelöltet támogatja és a frakció kötelező is szavazást elrendelt. A Fidesz és a KDNP képviselői lelkiismeretére bízta a döntést, az SZDSZ és az MDF pedig Tóth Gábor Attilát támogatta, Bogdányiné Mészáros Ágnest azonban nem.

Bogdányiné Mészáros Ágnes és Tóth Gábor Attila a szavazás előtt © Stiller Ákos

Az államfő biztosjelöltjeit korábban két alkalommal utasította el a Ház. Először tavaly decemberben Nagy Boldizsárt és Péterfalvi Attilát, idén február 25-én pedig Fülöp Sándort nem választották meg a jövő nemzedékek ombudsmanjának, Zombor Ferencet pedig adatvédelmi biztosnak. Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, hatéves időtartamra.

Az előző szavazásoknál, decemberben és februárban a Fidesz és a KDNP előzetesen támogatásáról biztosította a jelölteket, most először döntött úgy az ellenzéki frakciószövetség, hogy tagjai lelkiismereti alapon szavaznak. A szocialisták decemberben szavaztak lelkiismereti alapon a jelöltekről, idén februárban pedig az egyik jelöltre nemet mondtak, a másiknál pedig szintén lelkiismereti szavazást rendeltek el.

Az adatvédelmi biztos mandátuma december 13-án járt le. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi posztja - az Országgyűlés döntése alapján - július 2-i hatállyal megszűnt, ehelyett hozták létre a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét. Az új országgyűlési biztos feladata, hogy figyelemmel kísérje, értékelje és ellenőrizze azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását.

Sólyom László: a helyzet súlyos

"Úgy ítélem meg, hogy a helyzet súlyos. Hogyha az Országgyűlés háromszor egymás után ok és indok nélkül nem választja meg az országgyűlési biztosokat, ez veszélyezteti az államszervezet működését" - mondta az államfő, miután az Országgyűlés hétfőn ismét leszavazta a köztársasági elnök ombudmanjelöltjeit. Sólyom László kiemelte: harmadszor fordult elő, hogy a parlamenti meghallgatások után a bizottságok nem hoztak fel érdemi kifogást a jelöltek ellen, többedszer pedig az, "a frakciók elbújnak a lelkiismereti szavazás mögé, hogy ne kelljen indokolniuk". 

© Stiller Ákos

Arra az újságírói kérdésre, hogy ezek után egyeztet-e a pártok vezetőivel, azt válaszolta: álláspontját ebben a kérdésben fenntartja, és harminc napja van átgondolni, mit tesz. (Sólyom László a február 25-iki parlamenti szavazás után három nappal találkozott a frakcióvezetőkkel, akikkel közölte: a jövőben sem változtat az ombudsmanok jelölési eljárásán és nem kíván a pártokkal előzetesen egyeztetni a kérdésről.)

A köztársasági elnök kérdésre válaszolva elmondta: sokkal jobban látja a kialakult belpolitikai helyzetet, mert ez volt az értelme annak, hogy a parlamenti pártok elnökeit a Sándor-palotába kérette. "Mind az öt pártelnökkel arról állapodtam meg, hogy arról, amit nekem mondtak, nem fogok senkinek nyilatkozni" - emelte ki.

A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Bogdányiné Mészáros Ágnes azt mondta, számítaniuk kellett rá, hogy az Országgyűlés nem választja meg őket. Teljesen kétesélyes volt a szavazás - fogalmazott. Hangsúlyozta: nem csalódott, önmagában a jelölésre is nagyon büszke volt, és úgy gondolta, a döntés nem az ő felelőssége.

Tóth Gábor Attila adatvédelmi biztosjelölt szerint a jelölési eljárás hetei izgalmasak és tanulságosak voltak, tapasztalatokkal gazdagodva folytathatja a munkáját. Arra a kérdésre, mit kifogásoltak a frakciók, Bogdányiné Mészáros Ágnes azt mondta, nem tudja megmondani, mert nekik ezt nem jelezték a képviselők. Kitért arra, hogy a parlamenti bizottságokban sem nyilvánítottak véleményt a képviselők, csak kérdéseket tettek fel.