A Fidesz visszavonatná az önkormányzatokat érintő határozatot

A politikus szerint a kormány e lépése törvénytelen, mert a nemzetbiztonsági törvény nem ad felhatalmazást arra, amit ez a jogszabály tartalmaz, továbbá azért, mert a kormány erről a döntésről nem tájékoztatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát. Demeter Ervin úgy vélte, a kormány ezzel az intézkedésével megteremti a lehetőségét a bírói engedély nélküli lehallgatásoknak.

Kérdésre válaszolva Demeter Ervin közölte: e jogszabály értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal úgynevezett "objektumvédelmi munkát indít", ami - egyebek mellett - azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál kapcsolatokat építenek, "információs csatornákat hoznak létre részben hivatalos, részben pedig titkos kapcsolatok útján", szükség esetén igazságügy-miniszteri engedéllyel végezhetnek telefon lehallgatást, helyiség átkutatást. 

Demeter Ervin közölte, hétfőn Kósa Lajossal közösen magyarázatot kérnek az Országgyűlésben a kormányhatározat miatt a titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől.

Azt is elismerte Demeter Ervin: nincs arról tudomása, hogy ezeket az eszközöket használták vagy sem. Hozzátette: a kormányhatározat az aláírás napján lép hatályba, és a miniszterelnök még nem írta alá. Demeter Ervin elismerte, hogy az Orbán-kormány hibát követett el azzal, hogy nem vette észre ezt a Horn-kormány idején született határozatot és nem helyzete hatályon kívül. Leszögezte: ezt a kormányhatározatot az Orbán-kormány nem alkalmazta.

Az ország érdeke, hogy ez a kormányhatározat továbbra is hatályban maradjon, ezért azt nem vonja vissza a kormány reagált az elhangzottakra Szilvásy György, polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, aki szerint senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez a kormányhatározat felülírhatja a konszenzussal elfogadott nemzetbiztonsági törvényt és lehetőséget ad olyasmire, amire az a jogszabály nem - jelentette ki.

Határozottan visszautasítom azt a feltételezést, hogy a kormány bármilyen célból le akarná hallgatni az önkormányzatokat, illetve rajtuk keresztül a politikai elit bármely tagját - közölte Szilvásy még pénteken. Ezzel Kósa Lajos fideszes képviselő, debreceni polgármester szavaira utalt, akinek parlamenti interpellációja szerint a határozat-módosítás lehetővé teszi lényegében a teljes magyar politikai elit titkosszolgálati eszközökkel történő jogellenes megfigyelését, a róluk gyűjtött információk politikai célzatú felhasználását. Szilvásy hozzátette, a határozat 1998 óta él, de nem tételezik fel politikai ellenfeleikről, hogy kormányzásuk idején, 1998 és 2002 között ilyen célra kívánták felhasználni a nemzetbiztonsági szolgálatokat intézmények, szervezetek, hivatalok nemzetbiztonsági védelme során.

A miniszter pénteken kifejtette: az 1998-ben született kormányhatározat azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és cégeknek a körét tartalmazza, amelyek nemzetbiztonsági védelem alatt állnak. Emlékeztetett arra, a Nemzetbiztonsági Hivatal törvényi felhatalmazás alapján látja el a központi állami és kormányzati működés szempontjából fontos intézmények és létesítményeik biztonsági védelmét. Ennek a célja az, hogy megvédje őket a szervezett bűnözéstől, a terrorcselekményektől vagy törvénytelen befolyásolástól. 

Szilvásy György kitért arra, hogy a határozat mostani módosításával olyan önkormányzatok és önkormányzati intézmények is bekerültek ebbe a körbe, amelyek az uniós források kiírása, vagy felhasználása miatt támadásoknak, visszaéléseknek lehetnek kitéve. Hangsúlyozta: a nemzetbiztonsági védettségi kört évente felülvizsgálják, a törvényben előírt kockázatelemzés alapján, a kihívások és a nemzetbiztonság kapacitása függvényében.

A miniszter tájékoztatása szerint a nemzetbiztonsági védelem az NBH és az érintett szervezetek, hivatalok együttműködésén alapul. Többletfeladatokat jelöl ki a Nemzetbiztonsági Hivatal számára, de többletjogokat nem ad, vagyis nem írja felül például a megfigyelés, vagy a lehallgatás törvényben rögzített szabályait - mondta.