Magyarországi bérgyilkosok

A '90-es évek közepéig az emberölés előkészülete az egyik legenyhébben büntetendő személy elleni bűntett volt. A tervezett emberölés klasszikus előkészületének az eszköz beszerzése számított. A magyar igazságszolgáltatás csak a 90-es évek közepétől szembesült egy, a társadalomra lényegesen veszélyesebb elkövetési móddal, a bérgyilkos felfogadásával. Tovább.

Praveczki Magdolnának, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség osztályvezető ügyészének tavaly decemberben még sikerült megakadályoznia, hogy hamis tanúzás miatt büntetőeljárás induljon kecskeméti rendőrökkel szemben. Idén májusban azonban már ő került célkeresztbe, a magyar igazságszolgáltatásban az utóbbi évtizedekben páratlan módon vele szemben rendelt el nyomozást a Legfőbb Ügyészség mentő körülmény elhallgatásának, valamint hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettének gyanújával.

A szálak egy bérgyilkosság terveihez vezetnek vissza. Kecskemét éjszakai életének egyik befolyásos szereplője, Judák István 2004 júniusában a rendőrséghez fordult azzal, hogy Somogyi Lajos izsáki vállalkozó vele akarja megöletni üzleti versenytársát, régi haragosát, Juhász Zoltánt. Az erre épülő titkos nyomozás több részletében mindmáig ismeretlen; az információk nagy részét a bírósági eljárás idejére sem oldották fel az államtitok minősítés alól.

A törvényszéken mindenesetre különös fordulatot vett az ügy, Somogyit ugyanis bizonyítékok hiányában első fokon felmentették az emberölés előkészületének vádja alól, az ugyanabban a perben vádolt Judákot és két társát viszont befolyással üzérkedés miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték 2007. október 8-án.

A szövevényes ügy részleteiről a holnap megjelenő HVG-ben olvashat.