Gyurcsány felszólalt Athénban

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a világgazdaságról szóló témakör bevezető előadását tartotta meg kedden, a Szocialista Internacionálé 23. kongresszusának második napján. Előadásában a biztonsági kérdések mellett az energia és az élelmiszerek árrobbanásának a kezelését nevezte meg a globális politika legnagyobb kihívásának.
 
Véleménye szerint közvetlenül a stabilitást és a demokratikus működőképességet is veszélyezteti, ha az árrobbanás tartósan átalakítja az emberek megélhetési költségeit. Úgy látja: a gondot nem lehet nemzeti alapon megoldani, csak úgy, ha hosszú távú globális fejlesztési program részeként kezelik.
 
Gyurcsány Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy míg az energia 80 százalékát a fejlődő országok termelik, a felhasználás 60-70 százaléka a fejlett országokban történik. Úgy fogalmazott, hogy a helyzet egy új, globális együttműködéssel lenne feloldható. A legfejlettebb országok nemcsak energiaforrásként tekintenének a fejlődő államokra, hanem bevonnák őket a kutatásfejlesztésbe, területükön kutatásfejlesztési-oktatási központok létesülhetnének az új együttműködés keretében - vélekedett.
 
Az MSZP elnöke az élelmiszerárakkal kapcsolatban a már korábban is megfogalmazott álláspontját ismertette a kongresszuson. Mint mondta, felül kellene vizsgálni azt a politikát, amely jelenleg arra ösztönzi a gazdákat, hogy ne többet, hanem kevesebbet termeljenek.
 
Gyurcsány Ferenc beszámolt arról is, hogy megbeszélést folytatott Boris Tadic szerb államfővel, akinek pártját új tagként felvette a Szocialista Internacionálé. Elmondta, hogy tárgyalt Dzsalal Talabani iraki elnökkel is, aki azt kérte tőle, hogy kivitelezőként magyar cégek is vegyenek részt az újjáépítésben. Nem pénzt kért, hanem munkát ajánlott - tette hozzá a miniszterelnök.
 
A Szocialista Internacionálé június 30-tól július 2-ig tartó athéni kongresszusán négy olyan fő kérdést vitatnak meg, amelyek a világméretű szociáldemokrata mozgalom központi témáinak számítanak: a klímaváltozás, a béke kérdése és a konfliktusmegoldás, a világgazdaság, valamint a migráció témaköreit.
 
A kongresszuson mintegy 600 küldött vesz részt a világ 140-nél is több országából, köztük pártvezetők, állam- és kormányfők, miniszterek és parlamenti képviselők.