A javaslatot benyújtó Kósa Lajos emlékeztetett arra, hogy korábban a kormány Új Tulajdonosi Programjában szerepelt a vízművek bizonyos részvénycsomagjának értékesítése. Bár a fideszes politikus tudomása szerint ez egy kormányülésen kikerült a javaslatból, de – mint mondta – „a bizalomvesztés okán nem nagyon lehet nekik hinni”.
Kósa úgy látja, a vízközmű szolgáltatások jelenlegi rendezetlen szabályozása mellett „bűncselekménnyel” felérő, ha privatizálják a vízművállalatokat, ezért kezdeményezi, hogy az öt regionális vízmű vállalat állami részesedése legalább 50 százalék plusz egy szavazat legyen.
Az ellenzéki vezető hangsúlyozta: Magyarországnak nagyon fontos nemzeti kincse az ivóvízbázis, és „nem kellene ezt is elbaltázni”, mint ahogyan szerinte a korábbi előkészítetlen privatizációk esetében megtörtént. Elismerte, hogy az vita tárgya lehet, kell-e privatizálni a vízközműveket, de a jelenlegi rendezetlen szabályozás mellett elfogadhatatlannak nevezte a magánosítást.
A privatizáció ellen szól szerinte, hogy ha értékesítenék a regionális vízműveket, akkor az állam – ha áttételes formában is – a magánvállalatokat támogatná. Ugyanis az állami költségvetés jelenleg csaknem ötmilliárd forinttal támogatja azokat az önkormányzatokat, amelyek az állami regionális vízművektől vesznek vizet, de nem tudják kifizetni a teljes árat, mert akkor a lakosságnak akár kétszeres vagy többszörös vízdíjdrágulást kellene elszenvednie.
Debrecen fideszes polgármestere szintén a rendezetlen szabályozásra hozta példaként, hogy Magyarországon jelenleg több mint 400 vízművállalat van, szemben például a hasonló méretű Portugáliával, ahol 10-20 ilyen cég működik. Mint mondta, a 90-es években ad hoc módon létrejött vízművállalatok ráadásul nincsenek egymással versenyben, körülményes a szolgáltatások árának és minőségének ellenőrzése, ezért fordulhat elő, hogy egyik önkormányzatnál a víz 150 forint, egy másik, vele határos önkormányzatnál viszont 400 forint.
A szabályozás azért is rossznak tartja Kósa, mert az megengedi, hogy a nagy vízfogyasztó nagyvállalatok leváljanak a közösségi vízművekről, és saját vízműbázist telepítsenek, hiszen ha megvannak a megfelelő papírok, akkor a környezetvédelmi hatóság erre nem tudja megtiltani. A fideszes képviselő szerint ez több problémát is felvet: egyrészt felborítja lakossági árakat, másrészt több tucat olyan esetről is tudnak, amikor a vállalat nem szakszerűen úgy telepített kutat, hogy a szennyeződés a fúrás mentén leszivárgott a vízbázisba, így az önkormányzat kénytelen volt a lakosságot kiszolgáló kútjainak egy részét leállítani.
Mint elhangzott, a nagyvállalatok egyedi lekötésének problémája a csatorna szolgáltatásnál is jelentkezik, hiszen vannak olyan cégek, amelyek engedélyt kapnak önálló szennyvízkezelésre, majd ezzel a szennyvízzel öntöznek.
