Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint a Megegyezés programjának első helyén a tudás, a képzettség és a munkakultúra javítása áll. 
 
Magyarország igazi gondja, hogy nem tudja növelni a foglalkoztatás 3,9 milliós szintjét - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a munkaerő kínálati oldalán vannak "tragikus problémák". Ezért első lépésként a szociális-képzési oldalon kell beavatkozni, és ezt követőn kell csökkenteni az adókat és a járulékokat. 
 
A tudásba való befektetés Magyarország jövője - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Megjegyezte: bárki bármit mond, "nincs az az adócsökkentés, amiért engedném lebeszélni magunkat arról, hogy ide több jusson, mert adócsökkentésből nem lesz több képzett magyar polgár". 
 
Mint mondta, a Megegyezés programja azt javasolja, hogy tegyük középpontba a kérdést: hogyan lesz Magyarországon több százezer új és olyan munkavállaló, aki tud és akar dolgozni; hogyan támogatjuk ezt a szándékot arányos adó- és járulékcsökkentéssel; hogyan egyszerűsítjük az üzleti környezetet, javítjuk az ösztönzőket a beruházási, befektetési kedvet növelve. 
 
Gyurcsány Ferenc szerint a Megegyezés arról is szól, hogy bár közeledik a választás, nemet kell mondani a kísértésre, hogy azt csináljuk, amit elődeink és "mi magunk is 2004-ben". "Ne papoljunk a felelősségről, mert azzal tele a padlás, hanem viselkedjünk úgy, ahogy az adott helyzetben szakszerű és felelős politikusoktól ez elvárható" - tette hozzá a kormányfő. 
 
Kitért arra, hogy a magyar segélyezési rendszer nem minden alkotóeleme ösztönöz a munkára. Úgy vélte, hogy a kormány által előkészített javaslat szerint a jelenlegi 200 ezer rendszeres szociális segélyt kapó polgár egyharmadát, felét ki lehet "menekíteni" a segélyezés világából, munkát ajánlva nekik. 
 
Az adó- és járulékcsökkentésről szólva Gyurcsány Ferenc azt mondta, a viták alapvetően a mértékről szólnak. A miniszterelnök szerint abban nagyjából mindenki egyetért, hogy elsősorban az munkabérre rakódó terheket kell csökkenteni, és míg az SZDSZ inkább az szja-t csökkentené, addig a munkáltatók a járulékot. 
 
"Lehetne lényegesen nagyobb adócsökkentést is javasolni az országnak, mint amit mi tudunk" - fogalmazott a kormányfő. A kabinet javaslata szerint az adócsökkentés nettó hatása nagyjából 160 milliárd forint, a bruttó pedig több mint 200 milliárd forint. 
 
Ennél akkor lehetne nagyobb az adócsökkentés, ha más pontokon növekednének az adók-járulékok, de a ha "egy fillérrel is valahol növelünk, akkor tüzes nyilak áradata jön felénk a parlamentben, hogy mi meg akarjuk ölni a szent magyar népet, itt tisztességes, okos elemző vita erről nem lehet" - fogalmazott a miniszterelnök. 
 
Hozzátette: a nagyobb adócsökkentés másik forrása a költségvetési kiadások jelentős csökkentése lehetne, de itt nem lát érdemi megtakarítási lehetőséget. Leszögezte: nem akarják megkurtítani a nyugdíjakat, és folytatják ez eddigi kiszámítható nyugdíjpolitikát. Azt mondta, Magyarországon a kormány politikájának következményeként csökkentek a jövedelmi különbségek. 
 
Nem állítja azt, hogy nincs a szociális rendszerben átalakítani való, de tény, hogy amit meg lehet nyerni e terület egyes részein, az 20-40 milliárd forint. Ennek azonban a társadalmi következménye többszörösen meghaladja azt költségvetési hasznot, amivel jár - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. 
 
Szólt arról is, hogy a nyugdíjon kívül a szociális rendszerben csak a reálértéket tudják megőrizni néhány évig, ám abból nem lehet visszavenni, amit már egyszer elértek a polgárok. "Halljuk meg a polgárok szavát, olyan tempót diktáljunk, amely nem százezer, nem egymillió, hanem a többség támogatását bírja és együtt tud velünk jönni" - közölte a kormányfő a vitanap elején mondott beszédében.