Sólyom László államfő kategorikusan elutasította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívását a nemzeti csúcsra, röviddel annak összehívása után. A köztársasági elnök Jordániából üzente, hogy „az állam nem így működik”, meglátása szerint egy ilyen formátlan tanácskozás inkább elmossa, mintsem kirajzolja a felelősségi viszonyokat. Ezzel meg is adta az alaphangot, azóta ritka volt ugyanis az a közírói, elemzői vélemény, amely kedvezően ítélte volna meg a miniszterelnök kezdeményezését, és eredményeket várt volna tőle.
A Nézőpont Intézet fejtegetése szerint a nemzeti csúcs koncepcióját több szempontból is hitelességi deficitje terheli: nem sokkal ezelőtti programját írja felül vele a miniszterelnök, kisebbségi kormányának szűkös a mozgástere, valamint nem tisztázott a kormány és a csúcs viszonya. Gyurcsány kommunikációs sikeréhez a csúcsnak hármas politikai legitimitásra van szüksége: egyrészt az ellenzék, másrészt a korábbi és a mai közjogi méltóságok, harmadrészt a nyilvánosság részéről. A miniszterelnök szempontjából jelentős siker, hogy a Fidesz elnöke is igent mondott a meghívásra.
Tovább az elemzői véleményhez.
A hvg.hu-n publikáló Pelle János szerint az összefogás ezúttal is elmarad majd. Mint jósolja: Gyurcsány a válságra tekintettel komoly gazdasági megszorításokat javasol majd, amelyeket az ellenzék, ugyancsak a válságra hivatkozva, lesöpör az asztalról. Eközben a két oldal hívei kölcsönösen egymást fogják vádolni, esetleg egy-két bizottságot alakítanak, majd szétszélednek. Tovább a publicista írásához.
Az Orbán-kormány volt miniszteréhez, Stumpf Istvánhoz tartozó Századvég Alapítvány az elemzésében úgy látja, a Gyurcsány által javasolt nemzeti csúcs homályos összetételű, nehezen beazonosítható érdekeket megjelenítő szereplőkből álló grémium. Szerinte az idő kedvezne egy átfogó társadalmi-gazdasági paktum megkötésének, de a feltételek ebben a formában jelenleg nem adottak, amiből azonban nem következik, hogy le kellene mondanunk a társadalmi megegyezésről. Tovább az alapítvány nyilatkozatához.
A politikai elit által működtetett struktúra és intézményrendszer kimerült. Egyre inkább érdemes elgondolkodni egy ma még bizarrnak tűnő megoldásról, az MSZP és a Fidesz intézményes, kormányzati szintű együttműködéséről, azaz a nagykoalícióról. Nem lehetne-e ennek kiindulópontja a nemzeti csúcs? – teszi fel a kérdést Csizmadia Ervin a hvg.hu-n megjelent írásában. A nagykoalíció tisztes és hatékony kormányzási forma – állítja a politológus. Cikkét itt olvashatják el.
Szimpatikusnak tartja azonban az együttműködésnek ezen formáját a Medián kutatóintézet által megkérdezett polgárok nagyobbik része. A kutatás szerint az ellenzéki érzelmű szavazók többsége is támogatja, hogy a nemzeti csúcson üljenek asztalhoz a politikai és gazdasági élet vezető szereplői.
