A többség összefogást akar október 23-án

A Progresszív Intézet az október 23-ai ünnep előtt kíváncsi volt az emberek nemzeti ünnepekkel kapcsolatos véleményére, ezért közvélemény-kutatást készíttetett a Publicus Intézettel. Párthovatartozástól viszonylag függetlenül a többség úgy gondolja, hogy október 23-a nem csak az egyik vagy a másik oldal ünnepe. Arra a kérdésre, hogy a jobb- vagy baloldaliaknak van-e több alapjuk ünnepelni október 23-án, a megkérdezettek majdnem fele (48 százalék) úgy válaszolt, hogy mindkét oldalnak ugyanolyan joga van az ünneplésre.
 
A vizsgálatban résztvevők erőteljesen azon az állásponton vannak, hogy a pártok vezetőinek október 23-án együtt kellene ünnepelniük: minden öt megkérdezettből négy (tehát a válaszadók 80 százaléka) inkább vagy teljesen egyetért előbbi állítással. A pártpreferenciának ezen nem módosítanak jelentősen.
 
A kutatás szerint a megkérdezettek számára október 23. nem a legfontosabb nemzeti ünnep, azt csak a harmadik helyre sorolták. Az összes válaszadó 42, illetve 40 százaléka szerint március 15. és augusztus 20. a legfontosabb ünnep, és csak 11 százalék szerint október 23. Ami érdekes, hogy valamivel többen gondolják úgy, hogy a társadalom szempontjából jelentősebb az utóbbi ünnep, mint a saját szemszögéből.
 
A válaszadók határozott véleményen vannak a pártok nemzeti ünnepek kapcsán tett megnyilvánulásairól - válaszaikban a politikamentes nemzeti ünnep igénye körvonalazódik. A válaszadók fele nem tartja természetesnek, hogy a politikusok egy nemzeti ünnep kapcsán megfogalmazzák aktuális gondolataikat, orientálják választóikat az ünnephez kapcsolódó kérdésekben. Mindössze egytized tartja elfogadhatónak, hogy a pártok egy nemzeti ünnepet véleménynyilvánításra használjanak.
 
A válaszadók többsége (55 százalék) a két évvel ezelőtti utcai zavargásokkal kapcsolatosan a rendőrség eljárását megfelelő mértékűnek, illetve enyhének ítélte meg, szemben azzal a 28 százalékkal, amely szerint túlzott volt a rendőrség reakciója. Figyelemre méltó, hogy még a Fidesz szavazói is inkább pozitívan ítélik meg a rendvédelmi szervek fellépését: 45 százalék megfelelőnek, illetve enyhének tartja, szemben a 37 százalékkal, amely szerint túlzott volt a fellépés - derül ki a kutatásból.
 
A kérdőíves vizsgálat 2008. október 1. és 9. között készült az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulásokat súlyozással korrigálták. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság összetételét. A vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptak volna.