Az ügyész és a Magyar Gárda ügyvédjének perbeszédét követően még több beavatkozó is felszólalhat a tíz órája tartó tárgyaláson, és várhatóan a késő esti órákban kihirdetik az elsőfokú ítéletet. A Magyar Gárda feloszlatását kérő ügyész perbeszéde szerint a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak "masírozása", vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár.

Az ügyész kifejtette, hogy a perbeli szervezet megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is. Ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti, hiszen a Magyar Gárda egyik vezetője nyilvános beszédében "cionista patkányokról, sáskákról, nemzetvesztőkről" szónokolt.

Az ügyész az alperesi védekezést vitatva azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért, illetve a bíróság határozata kihat a mozgalomra is.

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. A Magyar Gárda szerinte nem okozott jogsérelmeket. Szerinte a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indítana el, amelyben "ízlésterror", vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül.

Gaudi-Nagy úgy véli, elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet. Ebben a megközelítésben a Magyar Gárdának a romló közbiztonság problémájának felvetése miatt kellene bűnhődnie.

A perbeszédeket megelőzően a bíróság több órás zárt tárgyaláson megtekintette a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült videófelvételt, amelyen - mint az ügyész közölte - az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél.