A miniszterelnök az IMF esetleges rosszallását illetően csak annyit mondott: ezt januárban már megvitatta Dominique Strauss-Kahnnal, amikor a nemzetközi pénzintézet vezérigazgatója Budapesten járt.

Az MR1-Kossuth Rádió újságírójának arra a felvetésére, hogy nem tűnik-e a bátortalannak a kormány, ha először bejelenti a 13. havi bér elvételét közszférában, majd a sztrájkfenyegetés után ad egy ekkora kompenzációt, a kormányfő úgy válaszolt: fafejűség lenne, ha nem tudnának kompromisszumot kötni.

A miniszterelnök nem adott konkrét választ arra, hogy mekkora lenne a járulék és a személyi jövedelemadó csökkentésének mértéke.

A változásokkal kapcsolatban kitért arra: végignézik a szociális rendszert, és a célzott juttatásokról - mint például a rendszeres szociális támogatás vagy a lakástámogatás - konkrétan, az érintett helyzetét megvizsgálva döntenek. Megvizsgálják az alanyi jogon járó támogatásokat is, többek közt a családi pótlék rendszerét.

A vagyoni adókról szólva kiemelte: még számos nyitott kérdés van ezen a területen. Példaként említette, hogy nehéz eldönteni, négyzetméter alapon és az önkormányzat differenciálására támaszkodva, vagy az ingatlan értékének tételes megállapítása alapján fizessenek az emberek adót.

Gyurcsány visszautasította azt a felvetést, hogy azért nem mondana konkrétumokat a tervezett átalakításról, mert kiszivárogtatásokkal tesztelik az embereket. "Ez nem játék" - szögezte le.

Hangsúlyozta azt is, hogy az adócsökkentésnek nem célja a szavazatszerzés. "Nem gondolom azt, hogy egy ilyen program választási szempontból mérlegelhető, értékelhető, nekem nincs is ilyen megfontolásom" - fogalmazott a kormányfő.