A középületeknek csak fele akadálymentesített

Hegedűs Lajos azon a budapesti konferencián beszélt erről, amelyet a Fidesz szervezett a középületek akadálymentesítéséről. A MEOSZ elnöke szerint az utóbbi két évben felgyorsult a közhasználatú épületek akadálymentesítése, ennek oka pedig elsősorban az új, európai uniós források.

Véleménye szerint ezen uniós forrású pályázatoknál különösen fontos, hogy nemcsak akadálymentesítési célúak, hanem hangsúlyozzák a "mindenki által használhatóságot" is. Az uniós mellett célpályázatok is megjelentek az utólagos akadálymentesítésre, amelyek kiszámítható forrást jelentenek az ilyen épületeket üzemeltetőknek. Összességében tehát a korábbinál lényegesen magasabb források állnak rendelkezésre - fűzte hozzá.

Hegedűs Lajos megjegyezte, éveken keresztül az volt a válasz az akadálymentesítésekre, hogy nincs rá pénz. Most azonban van pénz, ugyanakkor ehhez akaratra, jó tervekre, jó megvalósításokra  is szükség van - mondta. Elmondta, hogy szakmai hibák miatt nagyon sok az elutasított pályázat, mert az épülettervezéssel foglalkozó szakemberek egy része nem ismeri jól ezt a területet. A konferencián a szövetség vezetője közölte: 600 ezer, fogyatékkal élő ember megoldandó kérdése az akadálymentesítés. "Ami nekünk nélkülözhetetlen, az mindenki másnak kényelmes" - jegyezte meg.

Soltész Miklós országgyűlési képviselő, a Fidesz-KNDP népjóléti kabinetének vezetője megnyitó beszédében kiemelte: amikor akadálymentesítésről beszélünk, nemcsak fizikai, hanem infokommunikációs akadályok megszüntetéséről is szó van. A fogyatékos emberek jogairól szóló 1998-as törvény 2005 végét jelölte ki határidőnek a magyarországi középületek akadálymentesítésének megvalósítására. Ezt később módosították, az új határidő 2010. december 31-e lett.