Nyugdíjkorhatár: kiknek lesz sokkal nehezebb?

Gyurcsány Ferenc kormányfő - miután találkozott a nyugdíjas szervezetek képviselőivel - azt mondta, a nyugdíjasok értik a kormány által javasolt, a nyugdíjakat érintő változtatásokat, azokat tudomásul veszik, de a részletekről még egyeztetni szeretnének. Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, az idősügyi tanács titkára az egyeztetés után azt mondta: a nyugdíjas szervezetek egybehangzóan támogatták a 65 évre való korhatáremelést, de a 13. havi nyugdíj jövőjéről és a nyugdíjszámítás módjának megváltoztatásáról további konzultációt kértek.
 
A 13. havi nyugdíjat érintő változások kapcsán a szervezetek többféle álláspontot is megfogalmaztak, de egyetlen szervezet sem utasította el kategorikusan ennek a juttatásnak a beépítését az alapnyugdíjba. Korózs Lajos hozzátette: szakértői szinten a jövő héten folytatódnak a konzultációk, és a jogszabálytervezetek benyújtása előtt, vélhetően március közepén, újból egyeztet majd a kormány az Idősügyi Tanáccsal.
 
Holtzer Péter, a Nyugdíj és időskor kerekasztal elnöke az Élet és Irodalomnak (ÉS) adott, a lap pénteki számában megjelenő interjúban úgy vélte a nyugdíjrendszer valamennyi eleméhez hozzá kellene nyúlni, és ezen szándéknak látja a jeleit. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy igazi nyugdíjreformot nem lehet máról holnapra csinálni. Holtzer Péter magánvéleményének hangot adva azt mondta, örül, hogy a nyugdíjrendszerben tervezett változtatások napirendre kerültek, ám, mint fogalmazott, a dolog lehetne erőteljesebb is. Példaként említette, hogy a régóta várt korhatáremelés üteme például lehetne gyorsabb; a bejelentett háromévente egy év helyett kétévente egy év is lehetne, ahogyan 1997 és 2009 között történt. Jelezte azt is: rendkívül visszásnak tartja a 13. havi nyugdíj beépítését, mert akik később mennek nyugdíjba, azok már nem kapják, míg akik eddig is részesültek az "ingyenpénzből", azoktól már nem veheti el senki. A szakember azon a véleményen van, hogy a legtökéletesebb nyugdíjrendszer sem képes önmagában megoldást nyújtani, hiszen ha nem lesz normális pályán az ország, ha nem lesz normális növekedés és foglalkoztatás, "akkor hiába masszírozzuk a nyugdíjrendszert, az önmagában nem fog meggyógyulni". A szakember úgy látja, hogy a következő 5-15 évben nyugdíjaskorba lépők között több százezren lesznek, akik kiesnek az ellátásból, mert nem tudták összegyűjteni a szükséges biztosítotti időt. Ha az említett csoport kiesik a nyugdíjrendszerből, akkor azzal a rendszer alapértéke szűnne meg, másrészt felvetődne a felelősség és a szolidaritás kérdése is.
 
Monostori Judit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa a nyugdíjkorhatár emeléséről azt mondta, hogy a jelen körülmények között ez nem jó megoldás a munkaerő-piac gondjaira, mert hiába kell hosszabb ideig dolgoznia valakinek, ha nincs munkahely, ahol ezt teheti. Jelenleg a 15-64 éves korosztályban nemzetközi viszonylatban nagyon alacsony, 57 százalékos a foglalkoztatottság. Az idősebb korosztályokban ez még alacsonyabb, 2007-ben például az 55-59 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája mindössze 48 százalék volt. Jelenleg 62 év a nyugdíjkorhatár Magyarországon, de nagyon kevesen vannak, akik ebben a korban mennek nyugdíjba, jelenleg mintegy 720 ezer korhatár alatti nyugdíjas van a rendszerben. Ebből 430 ezer a rokkantsági nyugdíjas, akiknek jelentős része egészségi állapotából fakadóan nem tud visszakerülni a munkaerő-piacra. Az európai gyakorlatot említve a szakember elmondta: Európában a 65 éves nyugdíjkorhatár a jellemző, de ehhez magas várható élettartam párosul. Az EU korábbi 15 országában a várható élettartam átlaga a férfiaknál 77, a nőknél 83 év, míg Magyarországon a férfiaknál 69, a nőknél 77 év a születéskor várható élettartam.

A nyugdíjkorhatár emelése az újonnan belépő nyugdíjasokat fenyegeti, míg a 160-170 ezer, úgynevezett "Ratkó-nyugdíjast" az hozza nehéz helyzetbe, hogy már nem részesülhetnek a 13. havi nyugdíjban - mondta Iván László, a Fidesz szakpolitikusa. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta: minden olyan lépést tudnak támogatni, amelyek jó irányba mutatnak, ilyen például többi között a szociális és a nyugdíjrendszerhez való hozzányúlás, a rászorultsági elvek bevezetése.

A kormány tervei szerint a 2009. július 1-je után nyugdíjba lépők már nem kapnák meg a 13. havi nyugdíjat, az addig nyugdíjba vonulóknak pedig ez a juttatás havonta épülne be az ellátásukba, de csak a 62 éven felüliek számíthatnak a maximum 80 ezer forint értékű 13. havi nyugdíj beépítésére. Az új nyugdíjszámítási rendszer 2010-től indulna. A kormány azt javasolja, hogy a nyugdíjszámítást - a svájci indexálás megtartása mellett - kössék össze a gazdasági növekedéssel.A kabinet elképzelései szerint 2016-tól évente négy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így 2025-ben léphetne érvénybe a 65 éves korhatár.