Amit a kormány évek óta művel, az a magyar társadalom jövőjének elzálogosítása. Az embertelen kísérlet tavaly ősz óta felgyorsult. Kísérlet folyik félmillió eladósodott háztartással, több tízezer kisvállalkozóval, a kivitel zömét megtermelő nemzetközi vállalatokkal, tízmillió választópolgárral - írta Bokros Lajos.
A közgazdász szerint a kormány válságkezelő csomagja a jövő megalapozását szolgáló reformok közül egyet sem tartalmaz. A Reformszövetség programjában viszont vannak komoly reformelemek, noha több területen tovább kell és lehetne menni - tette hozzá.
A gondolkodást mind a két esetben a munkaadói közteher általános csökkentésének igénye vezérelte, és az államháztartás szempontjai figyelmen kívül maradtak - mutatott rá.
A kormányéhoz képest a Reformszövetség ajánlata több szempontból jobb, például az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatban; az igazi reform ugyanis az lenne, ha a társadalom minden 18 éven felüli tagja befizetné a járulékot, így a nyugdíjasok is. Ugyanez vonatkozik a személyi jövedelemadóra is - vélte a volt pénzügyminiszter.
Bokros Lajos elemzésében kiemelte: a kormány és a Reformszövetség javaslatainak sarkalatos pontja az áfa alapkulcsának a felemelése. Szerkezeti szempontból azonban lényegtelen, hogy az 20 százalékról 23-ra vagy 24-re emelkedne - húzta alá.
A gazdasági szakember szerint továbbra is szükség van az állam méreteinek csökkentésére, ez pedig a kiadások csökkentését is jelenti. Ide tartozik a 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés megszüntetése - tette hozzá.
Bokros Lajos úgy vélte: figyelemre méltó a Reformszövetség javaslata az állami vállalatok alapos szerkezetátalakítására is.
