A képviselők 166 igen, 199 nem szavazattal, három tartózkodás mellett hozták meg döntésüket a hétfői szavazáson. Lázár János (Fidesz) - az előterjesztők egyike - indoklásában azt mondta: a szigorításra szükség lenne, hiszen az állam nem tudja garantálni polgárai biztonságát. Szerinte az elmúlt időszak adatai alapján elmondható, hogy nőtt a visszaeső, erőszakos bűncselekményeket elkövetők, illetve az erőszakos cselekményt elkövetők száma is.

Lázár János indoklásában emlékeztetett Gyurcsány Ferenc szavaira, aki - a fideszes politikus szerint - néhány héttel ezelőtt azt mondta, vannak olyan térségek Magyarországon, ahol a mindennapi nyugalom, a közbiztonság állandó jelleggel sérül. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman szerint - akit szintén idézett Lázár János - a roma és a nem roma emberek egyaránt azt érzik, hogy az állam nem tudja garantálni biztonságukat és az élethez való alkotmányos jogukat.

A politikus hiányolta, hogy a kormány a mai napig nem terjesztette be sem a rendőrség megerősítéséről szóló költségvetési módosítást, sem a büntető törvénykönyv módosítását. Elmondta: ezért a Fidesz-frakció kezdeményezte a rendőrség azonnali megerősítését, a bírósági döntések felgyorsítását, illetve a büntető törvénykönyv szigorítását, a "három csapás" néven megismert javaslat elfogadását.

Javaslatuk szerint a többszörös visszaesőkkel szemben a büntetési tétel maximumának kétszerese kell legyen a kiszabandó büntetés.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) azt hangsúlyozta: csak alkotmányos eszközökkel lehet változtatni a mai szabályozáson. Úgy vélte, csak akkor lehet elérni, hogy ne kövessenek el több bűncselekményt, ha az elkövető biztosan tudja: a rendőrség elfogja és a bíróság elítéli. Hasonlóképpen, mint Lázár János, a szabaddemokrata politikus is nemzetközi tapasztalatokra hivatkozott. Mint mondta, amellett, hogy nem hozna eredményt a Fidesz javaslata, még alkotmányellenes is. Közölte: az SZDSZ nem támogatja a Fidesz javaslatának napirendre vételét.

Répássy Róbert (Fidesz) - a javaslat másik előterjesztője - az alkotmányossági aggállyal kapcsolatban azt mondta: a törvényalkotás legitim módon küldhet üzenetet a bírói hatalmi ágnak azzal, hogy a törvényalkotó egyes cselekményeket a legsúlyosabb büntetéssel kívánja büntetni. Ez legitim és alkotmányos módja az ítélkezés befolyásolásának - hangsúlyozta. Emlékeztetett: a javaslat egy másik eleme, az úgynevezett középmértékes büntetés ellen alkotmánybírósági beadvány volt, és az Ab nem tartotta azt alkotmányellenesnek.

Bárándy Gergely (MSZP) közölte: a módosítás irányával a szocialisták egyetértenek, szükséges átgondolni, hogy a Btk. megfelelő rendelkezéseket tartalmaz-e az erőszakos bűnelkövetőkkel szemben. A kormány is szeretne ilyen javaslatot benyújtani. A Fidesz javaslatából érdemes néhány gondolatot átvenni. Társadalmi és szakmai szervezetek - mint például az MTA Jogtudományi Intézete, a TASZ, a Magyar Ügyvédi Kamara - részben alkotmányellenesnek, részben szakmailag nem megfelelőnek tartották ezt a javaslatot. Az MSZP nem támogatja a javaslatot.

Rubovszky György (KDNP) és Dávid Ibolya (MDF) is azt hangsúlyozta: a mostani javaslat egyes elemei a polgári kormányzás idején már hatályban voltak, azonban ezeket a szocialista kormány visszavonta. Mindkét felszólaló politikus azt kérte, a Ház támogassa e javaslat napirendre vételét. 

A Fidesz törvény-tervezetét az amerikai "három dobás törvény" (three strikes law) alapján készítette el. A törvény az Egyesült Államokban a 90-es években terjedt el, lényege, hogy az eljáró bíróságok számára kötelező büntetési tétel és hosszabb börtönbüntetés kiszabását írja elő bizonyos visszaeső bűnözőkkel szemben.