A bécsi keltezésű tudósítás Gyurcsányt idézve megemlíti, hogy a kormányfő 2008 januárjában kilátásba helyezte a kormányváltást arra az esetre, ha nem javul az MSZP népszerűsége. A szombati kongresszuson pedig távozási szándékát indokolva beismerte, hogy a kormányzópárt vesztett népszerűségéből - hangsúlyozza a lap.
Gyurcsány Ferenc népszerűségvesztésének folyamatában a lap kiemeli "a 2006-os választási kampányban az ország valós gazdasági helyzetének eltitkolására elhangzott hazugságokról" szóló őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő "erőszakos tüntetéseket" 2006-2007-ben. "Ettől kezdve a szocialista vezető nehezen a hatalomban maradt, de a közvélemény támogatottságának hiányában helyzete tarthatatlanná vált" - mutat rá a Le Figaro.
Az óriási költségvetési hiány miatt a lap szerint eközben Magyarországon a múlttá lett az a prosperáló időszak, amely a külföldi befektetők vonzására épült és elérhető közelségbe hozta az eurózónába való belépés dátumát. A gazdasági helyzet 2006 óta valamelyest javult: a 9,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány 3,4 százalékra csökkent tavaly.
Ezeket az erőfeszítéséket a gazdasági világválság azonban semmissé tette és rávilágított a magyar bankrendszer gyengeségeire, amelynek keretében a magyar háztartások és vállalatok euróban és svájci frankban adósodtak el. A forint tavaly ősszel összeomlott és ezzel a magyarok adóssága többszörösére emelkedett - emlékeztet a Le Figaro.
A Nemzetközi Valutalap (IMF) hitelkeretéért cserébe - amely a államcsődtől mentette meg Magyarországot - Gyurcsány újabb megszorítási intézkedéseket, áfa- és nyugdíjkorhatár-emelést helyezett kilátásba, amelyeket a közvélemény ismét rosszul fogadott. A minden oldalról kritizált kormányfőnek azonban a "keserű poharat akkor kellett fenékig kiinnia", amikor a kelet-európai térség megsegítésére javasolt 190 milliárd eurós alapról szóló elképzelését az Európai Unió csúcstalálkozóján elutasították, és a 27-ek inkább a tagállamok egyenkénti megsegítéséről döntöttek - írta a Le Figaro.
