Mindez a dublini székhelyű EU-intézmény, az Eurofound által szerdán Prágában közzétett felmérésből derült ki, amely az élet minőségéről készült az uniós tagállamokban és a három tagjelölt országban. A vizsgálat szerint az egészség, a család és a társadalmi-politikai elégedettség jelentik az európai életminőség sarokköveit.

A társadalmi kapcsolatokat az egyes etnikai csoportok közötti feszültség és a bevándorlókhoz való viszony szempontjából vizsgálták. A felmérésben szereplő összes ország közül a legnagyobb arányban a magyarok érezték úgy, hogy "nagy a feszültség" az etnikai csoportok között: a válaszadóknak közel fele. A férfiak és nők, idősek és fiatalok közötti feszültség terén a 12 új tagállam közül szintén Magyarország emelkedik ki (20 és 30 százalékkal), utána Bulgária, Ciprus és Málta következik. A régi tagországok közül Luxemburgban (23 és 25 százalék), Spanyolországban és Görögországban érzik a legrosszabbnak a társadalmi kapcsolatokat. A legnagyobb a társadalmi béke Dániában.

A politikai intézményekbe vetett bizalom az új tagországok közül Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Csehországban a legalacsonyabb, míg a régi tagállamok közül Olaszországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában. Honfitársaikban az északi országok lakói és a hollandok bíznak leginkább, a legkevésbé a ciprusiak és a tagjelölt macedónok.

A magyarok saját egészségi szintjüket jóval az európai átlag alattinak tartják, és úgy gondolják, hogy egészségügyi rendszerük minősége és hozzáférhetősége is messze elmarad az európai átlagtól. A új uniós tagállamokban és a tagjelölt országokban többen ítélik "rossznak vagy nagyon rossznak" az egészségi állapotukat, különösen a nők közül. A felmérés azt is feltárja, hogy az EU-ban minden negyedik embernek gondot okoz, hogy túl messze lakik az orvosától vagy a kórháztól, és 27 százaléknak jelent nehézséget az orvosi vizsgálathoz kapcsolódó költségek kifizetése.

Európában a jó családi életet az életminőség nagyon fontos tényezőjének tartják. A férfiak 11, a nők 10 százaléka érzi hetente többször nehéznek - munkája miatt -, hogy eleget tegyen családi kötelezettségeinek. A nők heti 33 órát, a férfiak heti több mint 18 órát fordítanak gyermekgondozásra és nevelésre. Főzéssel és házimunkával a nők heti 18 órát, míg a férfiak heti 10 órát töltenek.

A jövedelemviszonyokat és az országonkénti általános jólétet vizsgálva kitűnt az is, hogy az új tagállamokban minden 5. háztartásban nem tudják időben kiegyenlíteni a közműszámlákat, míg a régi tagországokban ez körülbelül csak minden 10. háztartásban fordul elő. A felmérésben 35 000 embert kérdeztek meg 2007 novembere és 2008 februárja között.