Gyurcsány, az önmagát elhárító akadály

A kaméleonként változtatni képes szocialista vezér, aki hatalomra kerülése után volt a korrupt hazai viszonyok ellen fellépő keresztes lovag és volt a nemzet orvosa („nem fog fájni”), volt szenvedélyes jozefinista modernizátor és volt a szegények támasza, 2008 márciusa után még egy újabb szövegkönyvvel, a középosztály gyámolítójának szerepével is megpróbálkozott. Minden szerepét maximális átéléssel alakította.

Az egyre többször fedezet nélkül maradt bejelentések (lásd: szociális földosztás, tömeges részvényvásárlási program, nagyszabású közmunkák) azonban mindinkább aláásták a hitelét. A pártpolitika térképén Gyurcsány viszont kétségkívül innovatívnak bizonyult: hozzájárult a bürokratikus mentalitású és komplexusokkal terhelt hazai baloldal modernizálásához. Magyarországon végül is látványosan megdőlt az a tétel, hogy a 2008 őszén kirobbant válság a gazdaságot destabilizálja, a politikát viszont stabilizálja. A miniszterelnök lemondása után kialakult bizonytalan helyzetből elsősorban egy soron kívüli parlamenti választás jelentheti a kiutat.

A Gyurcsány Ferenc távozásáról szóló cikket teljes egészében megtalálja a legfrissebb, csütörtökön megjelenő HVG-ben.