A napilap információi szerint a Külügyminisztérium működőképessége határához érkezett; talán egyetlen más tárcát sem sújt annyira a forint tartós gyengélkedése, mint a magyar diplomáciát. Ugyanis a tárca 48 milliárd forintos idei költségvetését már a pénzügyi válság kiterjedése előtt is a "végletekig feszítettnek" minősítették az illetékesek, pedig akkoriban még 255 forintos euró-árfolyammal számoltak.

A lap szerint némelyek tudni vélik, hogy a nyomasztó pénzügyi nehézségek a 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülésre is rányomják a bélyegüket. Nem elképzelhetetlen például, hogy nem jut majd pénz annak a kiszemelt brüsszeli ingatlannak a bérbevételére, amely az elnökség ellátásához szükséges apparátus elhelyezésére szolgálna, sőt az sincs kizárva, hogy a tervezett brüsszeli létszámot sem lesz képes felállítani majd a tárca.

A valódi nagy kiutat egyszeri "nagy vágás" jelenthetné, amely magában foglalhatná például a külföldi magyar képviseletek számának 25-30 százalékos csökkenését. Szakértők szerint e megoldás elsősorban olyan városok esetében jöhet szóba, ahol több magyar képviselet és több nagykövet is működik napjainkban, ezeket össze kellene vonni. Ilyen hely például Párizs, Genf vagy Brüsszel.

Többen megkérdőjelezik bizonyos önállóan működő nyugat-európai konzulátusok fenntartását is, abból kiindulva, hogy ezeknek már alig kell vízumkiadással foglalkozniuk. Felvetődik néhány távoli nagykövetség létjogosultsága, a minisztériumi szóbeszéd ezek között említi Iszlámábádot, Rámalláhot, Tripolit, Dohát, Kuala Lumpurt és Nairobit.