„A magyar kormány olyan lépéseket tett és olyan szerkezeti változtatásokat kezdett, amelyek nemcsak a válságból való gyorsabb kilábalást segítik, hanem jobb pozícióba is helyezik Magyarországot, mint amilyenben a válság előtt volt” - mondta Bajnai Gordon március 13-án, amikor még valószínűleg nem sejtette, hogy több - a lehetőséget visszautasító - jelölt után ő maga készítheti elő ezt az ígéretes jövőt, legalábbis a 2010-es választásokig tartó időszakban.

A miniszterből miniszterelnök-jelöltté avanzsáló Bajnai már tavalyi beiktatása óta (önkormányzati és területfejlesztési miniszterből lett fejlesztési miniszter) 6-700 milliárdos megtakarítást sürget. Három helyen sürgős beavatkozást tartott fontosnak már akkor is: az első a munkahelyteremtés, amihez a közteherviselés átalakítására is szükség van, a második a „munkára késztetés”, amely képzéssel is párosul, a harmadik pedig a beruházásösztönzés korrekciója. A segélyezést tehát ahhoz kell kötni, hogy aki képes dolgozni, vegyen részt az álláskeresésben, aki pedig nem, legalább a gyermekeit járassa iskolába - mondta tavaly májusban.

A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországon a körülbelül 57 százalékos - az EU 65 százalékos átlagához képest nagyon alacsony - foglalkoztatási mutatót is növelni kellene. Bajnai úgy látja, hogy két kitörési pontja van az országnak: a foglalkoztatottság növelése és az uniós források ésszerű, a „premodern struktúrák” átalakítását is célzó elköltése.

© Stiller Ákos

Az uniós források kapcsán az Állami Számvevőszékkel is vitázott, amely több hibát is talált a pénzek elosztása körüli munkával kapcsolatban, Bajnai viszont azt állította: „a jelentés összegző megállapításai aránytalanul negatívak”.

Azt is számos alkalommal hangsúlyozta, hogy a magyar cégek adminisztrációs kiadásai nagyon magasak, közel 3 százalékkal meghaladják az EU-átlagot. „Ha elérjük, hogy ez a költség az uniós átlagra csökkenjen, az évi 750 milliárd forintos megtakarítást jelentene a cégeknek, ami nagyságrendjét tekintve felérne egy "közepes adóreformmal” - mondta.

2008 novemberében szinte minden szakmai szereplő, a nagy szervezetek - köztük az MGYOSZ, a VOSZ és az MKIK - részben vagy teljes mértékben támogatták a Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által meghirdetett gazdaságmentő és -élénkítő csomagot, mely szerint át kell alakítani az adórendszert, úgy, hogy az államháztartás egyensúlya ne sérüljön. Vagyis csökkenteni kell az állami kiadásokat is. Mérsékelni kell a bürokrácia mértékét, emellett az önkormányzatok számára is kötelező jelleggel elő kell írni a késedelmi kamat megfizetését.

Szociális érzékenysége egy 2008 júniusában egy Heti Válasznak adott interjúban került elő, akkor azt mondta: „a társadalmi stabilitás az a határ, amelyet sosem léphetünk át – ebben egyetértek. Éhséglázadások semmilyen közgazdasági racionalitással nem indokolhatók”.