A kormányfőjelölt Bajnai Gordon nem szakértő ugyan, ám már tavaly is 6-700 milliárdos megtakarításról beszélt, s három területen sürgős beavatkozást tartott fontosnak, de éhséglázadást nem szeretne.
„A magyar kormány olyan lépéseket tett és olyan szerkezeti változtatásokat kezdett, amelyek nemcsak a válságból való gyorsabb kilábalást segítik, hanem jobb pozícióba is helyezik Magyarországot, mint amilyenben a válság előtt volt” - mondta Bajnai Gordon március 13-án, amikor még valószínűleg nem sejtette, hogy több - a lehetőséget visszautasító - jelölt után ő maga készítheti elő ezt az ígéretes jövőt, legalábbis a 2010-es választásokig tartó időszakban.
A miniszterből miniszterelnök-jelöltté avanzsáló Bajnai már tavalyi beiktatása óta (önkormányzati és területfejlesztési miniszterből lett fejlesztési miniszter) 6-700 milliárdos megtakarítást sürget. Három helyen sürgős beavatkozást tartott fontosnak már akkor is: az első a munkahelyteremtés, amihez a közteherviselés átalakítására is szükség van, a második a „munkára késztetés”, amely képzéssel is párosul, a harmadik pedig a beruházásösztönzés korrekciója. A segélyezést tehát ahhoz kell kötni, hogy aki képes dolgozni, vegyen részt az álláskeresésben, aki pedig nem, legalább a gyermekeit járassa iskolába - mondta tavaly májusban.
A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországon a körülbelül 57 százalékos - az EU 65 százalékos átlagához képest nagyon alacsony - foglalkoztatási mutatót is növelni kellene. Bajnai úgy látja, hogy két kitörési pontja van az országnak: a foglalkoztatottság növelése és az uniós források ésszerű, a „premodern struktúrák” átalakítását is célzó elköltése.
© Stiller Ákos |
Az uniós források kapcsán az Állami Számvevőszékkel is vitázott, amely több hibát is talált a pénzek elosztása körüli munkával kapcsolatban, Bajnai viszont azt állította: „a jelentés összegző megállapításai aránytalanul negatívak”.
Azt is számos alkalommal hangsúlyozta, hogy a magyar cégek adminisztrációs kiadásai nagyon magasak, közel 3 százalékkal meghaladják az EU-átlagot. „Ha elérjük, hogy ez a költség az uniós átlagra csökkenjen, az évi 750 milliárd forintos megtakarítást jelentene a cégeknek, ami nagyságrendjét tekintve felérne egy "közepes adóreformmal” - mondta.
2008 novemberében szinte minden szakmai szereplő, a nagy szervezetek - köztük az MGYOSZ, a VOSZ és az MKIK - részben vagy teljes mértékben támogatták a Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által meghirdetett gazdaságmentő és -élénkítő csomagot, mely szerint át kell alakítani az adórendszert, úgy, hogy az államháztartás egyensúlya ne sérüljön. Vagyis csökkenteni kell az állami kiadásokat is. Mérsékelni kell a bürokrácia mértékét, emellett az önkormányzatok számára is kötelező jelleggel elő kell írni a késedelmi kamat megfizetését.
Szociális érzékenysége egy 2008 júniusában egy Heti Válasznak adott interjúban került elő, akkor azt mondta: „a társadalmi stabilitás az a határ, amelyet sosem léphetünk át – ebben egyetértek. Éhséglázadások semmilyen közgazdasági racionalitással nem indokolhatók”.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
