Konstruktív bizalmatlansági indítványt a képviselők egyötöde kezdeményezhet, amelyet az Országgyűlésnek a benyújtástól számított harmadik nap után, de nyolc napon belül tárgyalnia kell.
   
Az MTI úgy tudja, a szocialisták már a múlt heti frakcióüléseken összegyűjtötték a szükséges 78 aláírást; a leköszönő miniszterelnöké nincs közte. A távirati iroda információi szerint az erről szóló határozati javaslatot hétfőn vagy kedden, a beadvány megszövegezése után nyújtják be az Országgyűlésnek, így várhatóan a házbizottság csütörtöki ülésén szó lesz annak napirendre kerüléséről.
   
Az MSZP a vasárnapi kongresszuson megválasztotta Bajnai Gordont miniszterelnök-jelöltnek, így nincs akadálya, hogy ezzel a módszerrel cseréljen kormányfőt az MSZP.
   
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterből akkor lesz kormányfő, ha az Országgyűlés egyszerű többséggel - várhatóan április 14-én - megszavazza a konstruktív bizalmatlansági indítványt.
   
Szili Katalin a múlt héten nyilatkozott arról, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány lebonyolításáról még egyeztetniük kell a frakcióknak, mert nincs arra vonatkozó részletes szabályozás, miután ilyen a rendszerváltás óta nem fordult elő. Példaként említette az új kormányfőjelölt felszólalási lehetőségét, illetve azt, hogy időkeretben tárgyalják-e, vagy legyen-e egyáltalán vita erről a plenáris ülésen, vagy csak szavazzanak.
   
A konstruktív bizalmatlansági indítvány formája határozati javaslat. Ennek előkészítését nem kell megelőznie bizottsági tárgyalásnak, és nem lehet hozzá módosító indítványt benyújtani. Ha időkeretet határoz meg a Ház, akkor a parlamenti vita minimum tíz órán át tart. Konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásakor nem kell újra szavazni a kormányprogramról.