A kutatóintézet az 1991-es, 1998-as és 2008-as felmérések összevetéséből arra következtetett, hogy a vizsgált időszakban a népesség egyre kisebb aránya tartozott azok közé, akik "életük folyamán mindig is hívők voltak", s enyhén növekedett a sosem hívők népességen belüli aránya is.
  
Másrészt azt is megállapították, hogy a hit kérdése a lakosság egyre nagyobb hányada számára valóban dilemma: a hitüket elhagyók stagnáló aránya mellett 7 százalékról 12 százalékra nőtt azok aránya, akik korábban ugyan nem voltak hívők, a kérdezéskor viszont vallásosnak mondták magukat. Ezzel párhuzamosan növekedett azok tábora is, akik a kérdésre nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni.

A Tárki arra is kitért, hogy amíg 1991-ben a hívők összességének csak nyolcada, 2008-ban már negyede vallotta magát újonnan megtérőnek, illetve 15 százalékról 20 százalékra nőtt azoknak az aránya, "akiknek volt olyan fordulópont az életében, amikor új és személyes kapcsolatuk alakult ki a vallással".