Draskovics: tizenhárom csapás kell

Draskovics Tibor hangsúlyozta a polgárok biztonságérzetét javító láthatóbb, elérhetőbb rendőri jelenlét fontosságát. A fokozott rendőri jelenlétet hosszú távon átszervezések biztosíthatják, de kezdetben "túlszolgálatra" is szükség lesz. Az eredmények azonban máris megmutatkoznak: rövid időn belül jelentősen nőtt a rendőri intézkedések, tettenérések, elfogások és előzetes letartóztatások száma - mondta a jelölt, aki jelenleg is az igazságügyi és rendészeti tárca élén áll. "Nincs pénzügyi akadálya annak, hogy a rendőrök oda menjenek, ahova kell" - hangsúlyozta a testület pénzügyi helyzetét firtató kérdésekre válaszolva Draskovics Tibor.

A rendőrség ez évre előirányzott 197 milliárd forintos büdzséje mintegy 10 százalékkal emelkedett, így 2009-ben 217 milliárdot költhet a testület. Ebből ki lehet gazdálkodni a rendőröknél a megszűnő 13. havi fizetés kompenzációját is, 180 ezer forintos átlagkeresetig - mondta Draskovics Tibor. Hozzátette: a hosszabb szolgálati idővel rendelkező állomány számára olyan érdekeltségi, elismerési rendszert is kidolgoznak, amely a testületben maradásra ösztönöz, és nem a távozásra.

Kérdésre válaszolva a jelölt kitért arra is, hogy a büntető törvénykönyv szankciórendszerében szigorítaná a súlyos cselekmények elkövetőinek, illetve a visszaesőknek a büntetését. "Nem három, hanem tizenhárom csapás kell" - utalt a Fidesz közelmúltban beterjesztett szigorító javaslatára a miniszter, aki szerint például a fegyveres elkövetőket és az intézkedő rendőrre támadókat is a jelenleginél súlyosabb büntetéssel kellene fenyegetnie a törvénynek. Ugyanakkor az enyhébb cselekmények tetteseinél alkalmazni lehetne a szabadságvesztés helyett más, alternatív büntetési nemeket.

A sértett érdekeit negligáló jelenlegi szisztéma helyett olyan büntetőeljárásra van szükség, ahol a személyes jóvátétel, a tevőleges megbánás a jelenleginél nagyobb szerepet kapna, csakúgy mint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése - fűzte hozzá a miniszterjelölt.

Draskovics Tibor a tatárszentgyörgyi romák sérelmére elkövetett, két halálos áldozatot követelő gyújtogatás és lövöldözés kapcsán elmondta: nehéz egy olyan bűncselekmény felderítése, ahol nincs kapcsolat a tettesek és az áldozatok között, de "szorul a hurok" a lehetséges elkövetők körül. A nyomozásban nemzetközi segítséget is kapnak a magyar hatóságok. 

A miniszterjelölti meghallgatás kezdetén Lázár János, a bizottság fideszes elnöke elítélte a hét végén Ecsédi László szocialista országgyűlési képviselő ellen elkövetni tervezett bombamerényletet, és határozott fellépést kért.

Ezzel kapcsolatban a politikus hangsúlyozta, hogy a tervszerű, élet elleni cselekmény előkészülete az eddig Magyarországon tapasztaltakhoz képest minőségileg új jelenség, hiszen eddig inkább véleményt akartak kifejezni - még ha elfogadhatatlan formában is - a képviselők, párthelységek ellen támadók, ami azonban a hét végén történt, az már terrorcselekmény előkészülete.

Ez a jelenség egyetlen akcióval nem állítható meg, a rendvédelmi szervek fellépése pedig rendkívül "forrásigényes" - mondta a miniszterjelölt. Példaként megemlítette, hogy a merényletre készülők elfogásában egyetlen éjszaka 350 rendőr vett részt, és további félezer ügyelt a többi országgyűlési képviselő biztonságára.

A bizottság szocialista, szabad demokrata többsége támogatta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezését. A jelöltre nyolc szocialista és egy szabad demokrata képviselő szavazott igennel, ugyanakkor hét fideszes, illetve kereszténydemokrata nem támogatta, egy volt MDF-es, jelenleg független képviselő pedig tartózkodott a szavazásnál.