"Szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca várományosa által korábban vezetett cég a Gazdasági Versenyhivatal (majd a Fővárosi Bíróság, és jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla) döntése értelmében olyan megállapodásokat kötött, amelyek alkalmasak voltak a verseny eredményének befolyásolására" - fogalmazott a levélben a szervezet ügyvezető igazgatója. Alexa Noémi azt javasolta Bajnai Gordonnak, hogy kormányalakításkor az ezzel kapcsolatos tényeket vegye figyelembe.
A levél szerint Transparency International Magyarország nagyra értékeli, hogy a miniszterelnök gazdasági válság kezelését célzó programja kiemelt helyen foglalkozik a korrupció elleni küzdelemmel. A szervezet álláspontja szerint a válság megoldásához elengedhetetlen a korrupciós gyakorlat felszámolása, a nyilvánosság erősítése, a közpénzek átláthatóságának és a kormányzat számonkérhetőségének biztosítása.
A tisztességes piaci verseny kartellezés útján való befolyásolása az állami források magáncélra történő megkárosítását jelenti - fogalmazott a szervezet ügyvezetője, hozzátéve: az ilyen típusú megállapodásokban részt vevő szakember hitelessége a gazdasági tárca élén megkérdőjelezhető.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint több alkalommal is kartellezésben találta vétkesnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt években azt az informatikai céget - az SAP Hungaryt -, amelyet az érintett vizsgálatok idején Vahl Tamás, a Bajnai-kormány gazdasági miniszterjelöltje vezetett.
Másfél milliárd forint bírságot szabtak ki 2004-ben az IBM-re, az SAP-ra és az ISH Kft.-re, amiért kartellbe tömörülve nyerték meg egyetemek informatikai közbeszerzéseit. Az Index azt írja: az SAP-nak 690 millió forint bírságot kellett kifizetnie. Ekkor - a Magyar Nemzet szerint - öt, összesen nettó 13 milliárd forint értékű projektet nyert az SAP és két társa. A GVH megállapította, hogy a cégek összejátszottak egymással annak érdekében, hogy együtt nyerjék el a tendereket, és erről titkos megállapodást is kötöttek.
Az SAP-nak Vahl Tamás irányítása alatt, az információk szerint, nem ez volt az egyetlen kartellezős ügye: szintén bíróságig jutott - és alig fél éve zárult le - az az ügy, amelyben a GVH az SAP-t és a Synergont marasztalta el, igaz, lényegesen kisebb összegekkel. Ekkor egy, a győri önkormányzat által kiírt pályázat esetében bizonyosodott be a kartellezés, majd pedig ugyanez derült ki egy, a Paksi Atomerőmű által kiírt pályázaton is.
A Magyar Nemzet úgy tudja, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-nek Vahl Tamás abban az időben volt üzletfejlesztési igazgatója, amikor tavaly tavasszal kirobbant a milliárdos tanácsadói botrány a BKV-nál. A közlekedési társaság összesen nyolc szerződést kötött az AAM Zrt.-vel 2,5 milliárd forint keretösszegben, öt éves időszakra. Vitézy Dávid, a BKV felügyelő bizottságának tagja arra emlékeztetett a lapban, hogy egy belső vizsgálat során a tanácsadók semmivel nem tudták igazolni, hogy bármilyen munkát is végeztek volna.
