EP-kampánypénzek: határ a csillagos ég

A szakember ezzel összegfüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-választáson nem érvényes az országgyűlési választásokra vonatkozó szabályozás, amely jelöltenként egymillió forintos keretet biztosít. Mint elmondta, konkrétan a június 7-ei EP-választási kampányhoz állami költségvetési támogatást nem kapnak a pártok, saját belátásuk szerint dönthetnek arról, mennyit költenek jelöltjeik illetve pártjuk népszerűsítésére.

Tóth Zoltán szerint ebben a helyzetben a pártok számára "erkölcsileg irányadó" az országgyűlési választás kampányszabályozása lehet. Az országgyűlési képviselő-választásra vonatkozó szabályozás szerint jelöltenként egymillió forintot költhetnek a pártok, de legfeljebb (a maximálisan megszerezhető mandátumok számának megfelelően) 386 millió forintot.

A mostani EP-választáson a pártok a listáikon legfeljebb 66 jelöltet állíthatnak, közülük az első 22 kerül fel a szavazólapra. (Magyarország összesen 22 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.) A választási szakértő szerint a parlamenti pártoknak "nagyon súlyos szabályozási adóssága van", és ezen mielőbb változtatni kellene, "lehetőleg úgy, hogy ahhoz az életnek valami köze legyen". A jelöltenkénti egymillió forintos szabály igen távol áll az élettől - jegyezte meg.

Tóth Zoltán szerint előbb a pártfinanszírozást kellene rendezni, majd ez után a kampányfinanszírozást. Előbbire utalva azt mondta, "a pártok nem csak a gazdasági élet szereplőitől kapnak fekete pénzeket, (...) hanem például az önkormányzatoktól is", továbbá az ingatlanjuttatásokból és a társadalmi munkatársaiktól. A pártfinanszírozás így szinte az egész magyar társadalmat behálózza - tette hozzá a választási szakértő