Előzetes után szabadlábon védekezhet a 84 éves asszony

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a tatabányai bíróság az idős asszony távollétében kezdeményezte annak előzetes letartóztatását, miközben az Alkotmánybíróság (AB) 2007-ben megsemmisítette a büntetőjárási törvény ezt lehetővé tévő passzusát – tájékoztatott Fazekas Tamás ügyvéd. A vádlott jogi képviselője kifogásolta továbbá, hogy az asszonyt kórházból szállították a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe.
 
Mivel a Komárom-Esztergom megyei bíróság jóváhagyta az elsőfokú döntést, ezért az ügyben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak - közölte Fazekas Tamás, hozzátéve, hogy tisztázni szeretnék, a tatabányai bíróság a magyar jogszabályok alapján törvényesen rendelte-e el az előzetes letartóztatást vagy sem. 
 
A történet érdekessége, hogy az ominózus szövegrészt éppen az idős asszony lányának kezdeményezésére nyilvánította alkotmányellenesnek az AB – tudta meg az MTI a jogi képviselőtől.

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott idős asszony és másodrendű vádlottként lánya hivatalos személy elleni erőszakot követtek el 2001-ben Budapesten, amikor megtámadták az ingóságok foglalására kiérkező végrehajtót, rendőröket és a lakatost. Az ügy elfogultság miatt került a tatabányai bíróság elé. A pénteki tárgyaláson mindkét vádlott tagadta bűnösségét.

Az idős asszony előzetes letartóztatásba helyezését a tatabányai bíróság azért rendelte el, mert az évek során nem jelent meg a tárgyalásokon - közölte Csorba Zsolt Ödön sajtószóvivő, a Komárom-Esztergom megyei bíróság elnökhelyettese.

Értelmezésük szerint az Alkotmánybíróság határozata a tárgyaláson meg nem jelent vádlottra vonatkozik, míg az idős asszony esetében a bíróság üléséről volt szó - tette hozzá. Az ülésen nem folyik bizonyítás, hanem egy megadott kérdésről döntenek - ebben az esetben éppen a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről.