Vezérkari főnök a magyar titkosszolgálatok élére?

A politikus a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzéséről tartott előadásában a nemzetbiztonsági bizottságban kialakult helyzettel kapcsolatban azt mondta, a bizottság az ellenzéki részvétel hiányában a múltban nem tudta maradéktalanul érvényesíteni a szolgálatok ellenőrzésére vonatkozó törvényi kötelezettségét. Az első lépést a kormányoldalnak kell megtennie, különben nem lesz teljes a nemzetbiztonsági szolgálatok működése feletti parlamenti ellenőrzés - jelentette ki Tóth.

Az MTI kérdésére, hogy milyen "első lépést" tartana megfelelőnek, kifejtette: álláspontja szerint a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is létre kellene hozni, a honvédséghez hasonlóan, a vezérkari főnöki pozíciót.

A miniszter csak a vezérkari főnökön keresztül adhatna utasítást, és akkor nem merülne fel a gyanúja annak, hogy a miniszter egyik vagy másik főigazgatónak politikai utasítást adna. Vagyis a miniszter megfogalmazná a politikai célt, amelyet a vezérkari főnökön keresztül hajtatna végre a szolgálatokkal.

Mint mondta, a vezérkari főnöknek - vagy más megfogalmazásban szakállamtitkárnak - olyan volt vagy jelenlegi főigazgatót kellene kinevezni, akit minden politikai oldal elfogad, vagy legalább tudomásul vesz. A politikus nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy olyan embert nevezzenek ki vezérkari főnöknek, aki a Fidesz-kormány alatt volt főigazgató.

A nemzetbiztonsági bizottság ülésein 2007 decembere óta nem vesznek részt a Fidesz és a KDNP képviselői, így tiltakozva az ellen, hogy bár a bizottság alkalmatlannak tartotta Laborc Sándort a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói posztjára, a miniszterelnök mégis kinevezte őt.