Magyarországon a büntetőpolitikában átfogó reform zajlik, a kormányzat keresi a legjobb megoldásokat a büntetőjogban, és ehhez vár segítséget a nemzetközi gyakorlattól is - mondta Draskovics Tibor. A reform egyik célja, hogy az állam egy normasértés esetén ne csak a büntetéskiszabással és -végrehajtással törődjön, hanem tekintettel legyen az áldozatok, sértettek szempontjaira is - mondta az igazságügyi és rendészeti miniszter.
A bűncselekmény után helyre kell állítani a rendet, amibe beletartozik a sértetti jóvátétel. A cél az, hogy létrejöjjön a megfelelő egyensúly a normasértés szankcionálása és az egyéni, közösségi sérelmek orvoslása között, erősödjék a sértett pozíciója a büntetőeljárásban, és az elkövető tevékeny megbánása egyre több ügyben, egyre szélesebb körben orvosolja a sértett kárát. Ez mély érdemi változás a büntetőpolitikában, és hosszú út vezet el addig, amíg kialakulnak a leghatékonyabb eljárások, intézmények - mondta Draskovics.
A közeljövőben az Országgyűlés elé kerül a büntető törvénykönyv (Btk.) átfogó módosítása, "majdnem egy új Btk.", amelybe akár a hétfőn megkezdődött konferencia egy-egy fontos megállapítása is beépülhet.
A bűnözésben tapasztalható új jelenségek új válaszokat igényelnek, és ennek egyik eleme lehet a helyreállító igazságszolgáltatás. Új jelenség az iskolán belüli, családon belüli erőszak terjedése, a romák és nem romák közti konfliktusok vagy a gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények szaporodása, mindezekre pedig a klasszikus válaszok - gyors nyomozás és szigorú büntetés - nem megfelelőek, nem kezelik a problémák gyökerét - mondta Draskovics Tibor hozzátéve, hogy "egyelőre kevés a jó válaszunk".
Tavaly 3 ezer büntetőügy oldódott meg a mediáció révén a helyreállító igazságszolgáltatás keretei között, ez 50 százalékkal több mint a 2007-ben. Kevés, de nagyon kedvező tapasztalat gyűlt össze - jegyezte meg a miniszter.
A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban című háromnapos nemzetközi konferencián mintegy száz magyar szakember mellett tucatnyi országból mintegy félszázan vesznek részt: bírák, ügyészek, pszichológusok, szociológusok, büntetés-végrehajtásban dolgozók, pártfogó felügyelők, gyermekvédelmi szakemberek.
