A kormányzat tudott a Mol-részvények eladásáról

"Kaptak tájékoztatást, lehetett érezni és tudni, hogy mi várható, és nem történtek meg azok a védelmi mechanizmusok, nem indították el azokat a folyamatokat, amelyek ellenlépésként ezt a tulajdonosi váltást megakadályozhatták volna" - fogalmazott Simicskó István a kormányzatnak arra a korábbi állítására, hogy őket is meglepetésként érte az üzlet híre. 
 
Arra a kérdésre, hogy ezt Ficsor Ádám elismerte-e, a bizottság kereszténydemokrata elnöke azt mondta: a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter részben elismerte, hogy voltak információik a várható eseményekről. 
 
Simicskó István megjegyezte azt is: a testületet az Információs Hivatal úgy tájékoztatta, hogy ők "hitelt érdemlően" jelezték, ilyen típusú tranzakció be fog következni. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket kellett volna a kormányzatnak tenni, Simicskó István azt mondta: van nemzetközi gyakorlata annak, hogy a tulajdonosi szerkezet ilyen változását részben megakadályozza vagy legalább megnehezítse egy kormány. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor konkrétumokat nem mondott a politikus.
 
A Szurgutnyeftegaz tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban azt mondta: e témában is tájékozódtak. Ennek részleteiről azonban Simicskó István nem kívánt részleteket közölni. Arra a kérdésére, hogy a bizottság előtt ismertté vált-e a tulajdonosi szerkezet, azt mondta: kaptak e téren "bizonyos támpontokat", ám azt, hogy teljes mértékben ismertté váltak volna a bizottság előtt a tulajdonosok, nem lehet kimondani. Közölte: az elhangzottakat 80 évre titkosították, így további részleteket nem tud mondani.
 
Simicskó István szerint a Mol-ügyben az az alapvető probléma, hogy nem kellett volna a társaság állami kézben lévő részvényeit értékesíteni. A politikus szerint fontos, hogy ennek az egész ügynek a tanulságát a kormányzat levonja. Ilyen tanulságként említette, hogy nemzetstratégiai célokat meg kell fogalmazni, s ezekhez eszközöket kell rendelni. 
 
Ficsor Ádám - a bizottsági ülésről korábban távozva - újságíróknak azt mondta: abban egyetértés volt a bizottsági ülésen, hogy cél a nemzeti olajvállalat stratégiai függetlenségének a megőrzése. Az ezzel kapcsolatos részletekről viszont már volt vita, olyan vita, amely segítheti a kormányzat jövőbeni munkáját - tette hozzá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter.
 
Az osztrák OMV március végén jelentette be, hogy eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegas-nak, az ügylet értéke - az OMV közleménye szerint - 1,4 milliárd euró volt.
 
A Surgutneftegaz Oroszország egyik legnagyobb kőolaj- és földgázipari konszernje, amelyben számos, nagy kőolaj- és földgáztartalékokkal rendelkező korábbi állami vállalat tömörült 1993-ban. Székhelye a Hanti-Manszi Autonóm Körzetben lévő Szurgut.
 
Oroszországi elemzők szerint a cég a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol-részvényeket. A hírek szerint a Kremllel igen jó kapcsolatban álló konszern élén a kezdetektől fogva Vlagyimir Leonyidovics Bogdanov vezérigazgató áll, aki 1983-tól töltött be vezető tisztségeket a szurguti olajmezőkön.